A moszkvai terrortámadás után a halálbüntetés visszaállítását fontolgatja Oroszország
A halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Moszkva környéki terrortámadást követően, miközben az elfogott elkövetőket is megkínozták. Az egyik gyanúsított fülét állítólag levágták, és megetették vele.
Az orosz elnök szövetségesei közül többen is a halálbüntetésre vonatkozó, csaknem három évtizedes moratórium eltörlését indítványozták,
míg az X-en Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő arról írt, Dmitrij Medvegyevet idézve, hogy
nemcsak a terrortámadás elkövetőit kell megölni, de mindenkit, akinek a támadáshoz köze volt, legyen szó szimpatizánsokról, segítőkről vagy épp a finanszírozókról.
Az orosz főváros közelében található koncertteremben elkövetett vérengzésben legalább 137-en vesztették életüket. Az Oroszország történetének egyik legvéresebb terrortámadásáért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.
Négy feltételezett terroristát elfogtak, és mind a négyük kínzás nyomait viselte magán, amikor a hét végén megjelentek a bíróságon, de az orosz sajtóban olyan képsorok is megjelentek, amelyeken az látható, hogy a biztonsági erők kínoznak két gyanúsítottat, például az egyikük ágyékát érintő elektrosokkokkal. A támadók mindegyike tádzsik állampolgár.
A halálbüntetés visszaállítását nem csak Medvegyev követelte, de az Egységes Oroszország Párt frakcióvezetője, Vlagyimir Vasziljev is – írja a The Telegraph. Ugyancsak a halálbüntetés mellett emelt szót az orosz törvényhozás, a duma biztonsági bizottságának vezetőhelyettese, Jurij Afonim.
Kreml: nincs napirenden a halálbüntetés visszaállítása
Ugyanakkor hétfőn a Kreml azt közölte, hogy nincs napirenden a halálbüntetés visszaállításának kérdése. Az orosz börtönrendszer szörnyűségeit dokumentáló Gulagu.net szerint a gyanúsítottak nyílt kínzása az orosz társadalomban bekövetkezett változásokra is rávilágít. A jogvédő csoport szerint
nyilvánvaló, hogy a kínzásokat, hasonlóan az ukrán hadifoglyokkal szemben elkövetett atrocitásokkal, felsőbb szintekről rendelték el.
A Republic media száműzetésben élő szerkesztője, Dmitrij Kolezev szerint is megszokott dolog a kínzás az országban, a mostani eset csak annyiban szokatlan, hogy el sem kívánják rejteni.
Ugyanakkor nem mindenki a halálbüntetés visszaállítására koncentrál a terrortámadás óta, így a duma állami építkezésekkel és törvényhozással foglalkozó bizottságának elnöke, Pavel Krasenyinnikov szerint az arról szóló vita csak eltereli a figyelmet a valódi feladatról, vagyis a hasonló támadások megelőzéséről.
A halálbüntetés technikailag szerepel az orosz törvények között
Az orosz törvényhozás felsőházában, a szövetségi tanácsban ugyanazt a bizottságot vezető Andrej Klisasz szerint a halálbüntetés visszaállítása alkotmánymódosítást igényel, amit a parlament egyik háza sem tud megtenni. Azonban a halálbüntetés technikailag továbbra is szerepel az orosz törvények között, csupán egy 1996-os moratórium miatt nem hajtanak ma már végre kivégzéseket az országban.
A moratóriumot 1996-ban azért hozták meg, mert Oroszország csatlakozott az Európa Tanácshoz. A döntést ugyanabban az évben Borisz Jelcin elnöki rendelettel erősítette meg, míg 2009-ben az ország alkotmánybírósága is a halálbüntetést ellenző döntést hozott.
Amikor az Ukrajna elleni invázió miatt 2022-ben Oroszországot kizárták az Európa Tanácsból, Medvegyev már szorgalmazta a halálbüntetés visszaállítását. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a dzsihadistákat, akik számos országban követtek már el öngyilkos merényleteket is, mennyiben tartja vissza tetteiktől a halálbüntetés terhe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.