Gőzerővel készülnek a horvátok a szerdai parlamenti választásokra. Az ország történetében most fordul először elő olyan helyzet, hogy egy voksolást nem vasárnap tartanak. A választások napját az ellenzéki köztársasági elnök tűzte ki április 17-re, de magyarázatot nem adott a különös időpontra.
Bár a választások az előzetes várakozásokkal ellentétben a hét közepére esnek, délnyugati szomszédunkban a politikai szituáció mégsem mondható hétköznapinak.
A felmérések szerint ugyanis egyetlen párt sem lesz képes az abszolút győzelemre és a kormányalakításra.
A legtöbb szavazatot várhatóan az országot nyolc éve kormányzó, konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kaphatja. Andrej Plenkovic miniszterelnök pártja azonban az elmúlt években meggyengült. Több vezető politikus is távozott a soraiból, közülük többen saját mozgalmat is alapítottak. Ez a jobboldali szavazatok elaprózódását és néhány kisebb párt parlamenti megjelenését eredményezi.
Ilyen párt például a Domovinski pokret a (Haza mozgalom) és a MOST (Híd) is. A második legtöbb szavazatot várhatóan a Szociáldemokrata Párt, az SDP szerzi, de így is szinte borítékolható a történelmi vereség. A párt jelenleg nem túl népszerű, a legismertebb politikusuk, Zoran Milanovic köztársasági elnök ugyanis megválasztása után, alkotmányos kötelességének eleget téve kilépett a pártból. Ez azt jelenti, hogy a kampányban sem vehetett részt, noha ezen szabályt egyesek szerint alkalmanként megszegte.
A baloldali pártok közül egyébként az SDP mellett várhatóan bejut a parlamentbe a zágrábi polgármester zöld-liberális mozgalma, a Mozemo (Képesek vagyunk rá) és az isztriai regionális párt, az IDS is. Ami a szavazatok regionális eloszlását illeti, az ország Zágrábtól keletre és délre eső részein inkább a jobboldal áll jobban. A fővárosban és attól északra, illetve nyugatra elterülő részeken pedig a baloldal győzelmét jósolják a szakértők. A regionális győzelmek ellenére a 151 fős parlamentben várhatóan senkinek sem lesz többsége, ezért a következő hetek a koalíciós tárgyalásokról fognak szólni.
A választások utolsó hetét alaposan felborzolták azok a kiszivárgott hangfelvételek, amelyeken Andrej Plenkovic halható, amint egy pártgyűlésen beszél. A miniszterelnök többek között azt mondta, hogy a MOST tagjai őrültek, a vezetőik pedig orvosi esetek, akik kezelésre szorulnak. A Domovinski pokret elnökéről pedig
a felvételeken azt állítja, hogy a saját, halott nagymamája is jobban elvezetné a pártját, mint ő,
mert annyira alkalmatlan. Ezek a kijelentések azért is rendkívül kényesek, mert az említett jobboldali pártok akár potenciális koalíciós partnerek is lehetnének. Ebből a szempontból némiképp jobb helyzetben van a baloldal, a parlamenti patkó ezen oldalán helyet foglaló pártok ugyanis sokkal könnyebben tudnának egymással koalíciót kötni.
A felvételeken egyébként Plenkovic arról is beszél az aktivistáinak, hogy ha kell, rángassák ki az embereket az otthonaikból, és buszoztassák el őket a szavazóhelyekre.
A horvát parlamentben a politikai pártok jelöltjei mellett nyolc nemzeti kisebbségi képviselő is bekerül. A magyar törvényekkel ellentétben ezek a képviselők teljes mandátummal bírnak. Az előző kormánykoalícióban a HDZ az ő szavazataikkal tudott csak kormányt alakítani, ezért könnyen előfordulhat, hogy a történelem megismétli önmagát, és a kisebbségi képviselők döntenek ezúttal is az ország sorsáról. A nyolc kisebbségi parlamenti képviselő között egyébként egy magyar is van. Személyéről a magukat előzetesen magyar nemzetiségűnek valló horvát állampolgárok döntenek. A képviselői székért idén egyedül Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke indul, ezért ő már biztosan mandátumot fog szerezni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.