Minden eddiginél őrültebb ötletek a NATO-külügyminiszterek prágai találkozóján
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) ajtaja nyitva maradjon új tagok előtt, beleértve Ukrajnát is – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a NATO külügyminiszteri tanácsának informális ülésén elmondott megnyitó beszédében pénteken Prágában.
A találkozó célja a szövetség nyári, washingtoni csúcstalálkozójának előkészítése, miközben a szervezet igyekszik növelni az Ukrajnának nyújtott támogatásokat. A tagállamok közben egymás után oldják fel az ukránoknak adott fegyvereket érintő korlátozásokat, hogy Kijev védekezhessen az orosz területről indított csapások ellen. Lipavsky azt is javasolta, hogy
készüljön egy közös NATO-stratégia az orosz agresszió megfékezésére.
Jens Stoltenberg főtitkár az ülés előtt újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy a NATO-nak nagyobb szerepet kellene játszania a biztonsági rendszerek Ukrajnába küldésének koordinációjában, valamint a kezelő személyzet kiképzésében is ukrán területen.
Egy nappal azután, hogy felreppent a hír, miszerint Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott az amerikai fegyverek oroszországi célpontok elleni használatára, több ország – köztük Hollandia, Finnország, Lengyelország és Németország – külügyminisztere jelezte, hogy támogatja a döntést, mondván Ukrajnának joga van az önvédelemre, akkor is, ha a támadásokat orosz földről indítják.
Háborús pszichózis uralkodik Szijjártó szerint
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzése szerint kollégái már hétfőn nagy lendülettel lovallták bele magukat a háborús pszichózisba, amit az amerikaiak és a britek jelenléte tovább ösztönöz. Véleménye szerint ezért
minden eddiginél háborúpártibb hangulat és őrültebb ötletek várhatók a gyűlésen.
Egy későbbi bejegyzésben pedig arról írt, hogy Magyarország ebből ki akar maradni, ám a mai nap kemény lesz.
A nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetését támogató hangok azután erősödtek fel az AP hírügynökség jelentése szerint, miután Harkiv ellen tüzérségi támadásokat indítottak az orosz csapatok oroszországi területekről.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig arról beszélt, hogy a nemzetközi jog alapján joga van az önvédelemhez, így miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kijev jogosan lőhet vissza oroszországi katonai célpontokra.
A Reuters információi szerint Stoltenberg évi 40 milliárd euró támogatást szeretne kérni a tagállamoktól Kijev katonai támogatására, amit a szervezet július 9–11-i washingtoni csúcstalálkozóján véglegesíthetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.