Akár fenntarthatatlanná is válhat a jóléti állam, ha a trend folytatódik: az elmúlt hónapokban több norvég maradt ki a munkából betegség miatt, mint az elmúlt 15 évben bármikor.
A hír megdöbbentő: a világ egyik legfejlettebb országára senki sem úgy gondol, mintha a munkavállalókat betegségek tizedelnék, főképp nem a nyári időszakban.
Ugyanakkor vélhetően pontosan a fejlettségnek köszönhetően sok kevésbé fejlett társadalomtól eltérően a vikingek leszármazottai már a legkisebb rosszullét esetén sem mennek be dolgozni, azaz gondolnak munkatársaik egészségére is.
A Norvég Statisztikai Hivatal szerint a szezonálisan kiigazított betegség miatti hiányzási ráta 7,1 százalékra emelkedett, ami a legmagasabb 2009 óta, amikor a sertésinfluenza okozott tömeges megbetegedéseket, sőt a Covid alatt mért megbetegedési aránynál is magasabb.
A szociális-jóléti skandináv társadalmak fenntarthatóságát a foglalkoztatás magas szintje biztosítja.
Ugyan az állam sokat költ a munkából bármilyen ok miatt kiesőkre, ezt csak a széles körben beszedett adóbevételek segítségével tudja megtenni.
Ugyan a norvég államháztartást egy 1700 milliárd dolláros állami befektetési alap támogatja, az olaj- és gázbevételek következő években várható csökkenése mindenképpen kockázatot jelent. Tény, hogy a
betegséggel, és rokkantsággal kapcsolatos költségek most a kiadások 22 százalékát teszik ki, vagyis a GDP 8 százaléka erre megy el.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint ez az arány csaknem kétszerese a sorban következő költekező Dániának. A politika már érzi, hogy valamit tenni kell: a kormány változtatna rendszeren akár már ebben a hónapban, de közben azt is jelezték, hogy a juttatási szintek nem csökkenhetnek. Nyilván, ha a híres szociális rendszerhez hozzányúlnak, az beláthatatlan népszerűségvesztést indíthat el – enélkül viszont nehéz elképzelni bármiféle értelmezhető reformot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.