Németország azt fontolgatja, hogy a migránsokat Ruandába toloncolja, ahol a menekültügyi eljárásokat az ENSZ felügyelete alatt folytatnák le az Egyesült Királyság által épített menekültügyi létesítményekben. A terv kifejezetten az EU keleti határait átlépő bevándorlókat célozná, és évente 10 ezer embert érintene.
Joachim Stamp német migrációs biztos felvetette, hogy ez része lehet egy szélesebb körű uniós lépésnek, amelynek célja kiszervezni a menedékkérelmek feldolgozását harmadik országokba. Ruanda kormányszóvivője a The Telegraphnak azt mondta, hogy az ország kész tárgyalni Berlinnel egy migrációs megállapodásról.
Az Olaf Scholz vezette kormány korábban ellenállt a hasonló terveknek, azonban az európai parlamenti választások és a tartományi voksolások, valamint az elmúlt hetekben történt terrortámadások alaposan felforgatták a német belpolitikát. Ugyanis katasztrofális vereséget szenvedtek a német kormánypártok, miközben a bevándorlást szigorítani kívánó pártalakulatok nagyot nyertek.
Berlinnek volt honnan inspirálódnia: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt tervezi, hogy Albániába szervezi ki egyes menedékkérelmek feldolgozását, míg a korábbi brit miniszterelnök, Rishi Sunak Ruandával kötött hasonló megállapodást. Igaz, a júliusban hatalomra került munkáspárti kormányfő, Keir Starmer leállította a ruandai programot.
Olaf Scholz német kancellár a deportálások felgyorsítását és az illegális migráció megfékezését ígérte Solingenben, ahol három embert gyilkoltak meg egy késes támadásban augusztusban. Néhány napja Németország először toloncolt ki afgán bűnözőket, mióta három évvel ezelőtt a tálibok átvették Afganisztán vezetését.
A kitoloncolásról hónapokig tárgyalt titokban Berlin és Kabul. A solingeni terrortámadás után Nancy Faeser belügyminiszter bejelentette, hogy Németország hamarosan megkezdi a kitoloncolásokat Szíriába és Afganisztánba. Bár korábban ellenezte, a választási vereségek és az elmúlt hetekben történt terrortámadások miatt a népszerűtlen Scholz kénytelen felülvizsgálni az eddigi politikáját.
A Spanyolországhoz tartozó atlanti-óceáni Kanári-szigetek sok dél-európai területhez hasonlóan a migránsválság frontvonalán rekedt, partjaira pedig évente több százezer ember érkezik, akiknek az ellátásához vagy elszállításához az Európai Unió alig ad segítséget. Az Afrika partjaihoz közeli szigetcsoport 2023 óta az embercsempészek kedvenc célpontja lett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.