Levonult az árhullám, a védekezéshez átrendelt szakemberek hazamentek, a további vízügyi munkálatokat a területi igazgatóságok már saját hatáskörben is el tudják látni. Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) koordinálására már nincs szükség, ezért ma délben befejezte működését – derül ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) pénteki közleményéből.
A helyreállítás, a védelmi eszközök pótlása, valamint az árvízzel összefüggő számítások és összefoglalók készítése még eltart egy ideig, az OVF közleményben tekintette át az elmúlt szűk két hét eseményeit.
Szeptember közepén a Közép-Európa fölött pörgő Borisz ciklon miatt öt nap alatt rendkívüli mértékű, területi átlagban 70–300 milliméter csapadék esett elsősorban a Traun, az Enns, a Bécsi-medence, a Morva, valamint a Lajta vízgyűjtőjére.
A kialakuló árhullámok elleni védekezés összehangolására és az ehhez szükséges vízügyi szakembergárda, valamint az anyag- és eszközigény koordinálására szeptember 13-án elkezdett dolgozni az Országos Műszaki Irányító Törzs.
A főigazgatóság közlése szerint valamennyi helyszínen a nap 24 órájában folyt a munka, teljesítettek szolgálatot a védekezés résztvevői. Az őrszolgálatot teljesítők mintegy 5500 kilométer tettek meg gyalog minden nap annak érdekében, hogy a szakaszukat felügyeljék. Ez nagyságrendileg Magyarország teljes határvonal hosszának kétszeresét teszi ki.
A vízügyi szervezetek részéről az egy napon a védekezésben résztvevők legmagasabb száma 1896 fő volt. Mellettük a társszervezetektől több mint 5 ezer fő, illetve mintegy 2700 civil önkéntes dolgozott a legmagasabb létszámban.
Az országban több mint 40 kilométeren épült ki ideiglenes védmű, amit ha sorban egymáshoz illesztenénk, a budapesti Clark Ádám tértől egészen a Velencei-tóig érne.
A Duna mentén az önkormányzati védekezéseknél 4600 méteren kellett felállítani árvízvédelmi mobilfalat. Ilyen technológiát olyan sűrűn beépített részeken használnak, ahol a lakott terület és a folyó között nincs elegendő hely földből kialakítani a gátakat. Az állami védvonalak ugyanakkor jellemzően nem a sűrűn lakott, illetve városias környezetben vannak.
Az árvízi védekezéshez összességében több mint 2 millió homokzsákot adtak ki – 1,9 millió darabot az önkormányzatoknak, míg 0,1 milliót az állami fővédvonalakra –, ezeknek mintegy 95 százalékát fel is kellett használni. A zsákokat 32 ezer köbméter homokkal töltötték meg, ami összesen nagyjából 55 ezer tonnának felel meg.
Mosonmagyaróvár és a környező részek védelmében szeptember 18-án, szerdán hajnalban a szakembereknek meg kellett nyitnia a Lajta-szükségtározót. A Mosoni-Duna torkolati műtárgy, másik nevén árvízkapu lezárása pedig a folyó győri tetőzésekor 130 centiméterrel tudta alacsonyabban tartani a vízállást és mentesíteni a város védekezését.
A közlemény szerint mivel ütemes tempóban zajlik az apadás a Dunán is, a vízügy a vízpótlásra és víz visszatartásra koncentrálhat, mert ez már nem veszélyezteti az árvízi biztonságot. A területi igazgatóságok megkezdték a kezelésükben lévő állami tározók, holtágak, mellékág-rendszerek, csatornák feltöltését.
Magántulajdonú termőföldeket, telkeket, birtokokat ugyanakkor nem vehet igénybe az OVF, csak akkor, ha erről sikerül megállapodni a tulajdonosokkal, ezért a tárgyalások folyamatosan zajlanak a területi igazgatóságok hatáskörében.
A magyar miniszterelnök kedd este a TV2-nek adott interjút az árvíz elleni védekezésről. Elmondta, hogy Magyarország sikeresen vizsgázott a természeti csapás ellen és kifejezetten kevés kár keletkezett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.