munkaügyek A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az 1995-ös 2,3 millióról 2015-re 1,1 millióra csökkent a gyermekápolásra igénybe vett táppénzes napok száma. Szerencsés helyzetben el tud menni a szülő táppénzre, vagy ideális esetben a közelben él a nagymama, nagypapa, aki segíthet, de nagyon sok olyan munkahely van, ahol bizony nem nézik jó szemmel, ha valaki hosszú napokat, heteket van otthon. Természetesen ahogy nő a gyermek, nagy valószínűséggel egyre kevesebbet lesz beteg, hiszen megerősödik az immunrendszere. Azonban egy bölcsődés kicsi az őszi-téli időszakban szinte még kéthetente beteg.
Igaz, hogy amíg a gyermek három év alatti, addig a szülők akár 84 napot is igénybe vehetnek, hogy otthon ápolhassák a kis beteget, de hatéves kor felett már csak 14 nap, 12 éves kor felett pedig egyetlen nap sem jár, és ez súlyos probléma – mondta a Mediaworks Regionális napilapok központi szerkesztőségének Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. – Jó lenne, ha a beteg gyermekkel 14 éves koráig otthon maradhatna a szülő, hiszen ennyi idős kora előtt jogilag is csak korlátozottan cselekvőképes– tette hozzá.
A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama nemcsak a beteg gyermek életkorától függ, hanem attól is, hogy a szülő egyedülálló-e vagy sem – tájékoztatta a lapot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. A hatévesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén az egyedülálló szülőknek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz jár évente. Ezeket a táppénzes napokat nem naptári évre kell érteni, hanem a gyermek születésnapjától születésnapjáig terjedő időszakra.
– Ha a gyermek elmúlt 12 éves, de beteg, és a szülő szeretne otthon maradni vele, abban az esetben van lehetőség táppénzt kérni méltányossági alapon – mondta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság munkatársa, de Póta György szerint ezzel a lehetőséggel nagyon kevesen élnek. Azt tapasztalta, hogy eddig csak olyan esetben kérte ezt a szülő, amikor például lábtörés miatt tartósan otthon kellett ápolni a gyermeket.
A szülőé a döntés és a felelősség
Minden felelősen gondolkodó szülőnek komoly dilemmát okoz, hogy a 12 évesnél idősebb gyermekét otthon hagyhatja-e egyedül, ha beteg. Ezt megerősítette Póta György gyermekorvos is, hiszen egy influenzás megbetegedés akár 3 napig is közel 40 fokos lázzal járhat, és ez nem olyan helyzet, amikor elvárható, hogy ellássa magát a kiskamasz, ápolásra van szüksége. A jogszabályok nem határozzák meg, hány éves kortól hagyható egyedül otthon a gyermek – tájékoztatott Budapest Főváros Kormányhivatala. Ennek eldöntése a szülő felelőssége, aki a gyermek egészségi állapotának, illetve érettségének függvényében hozza meg az ezzel kapcsolatos döntését, és viseli a felelősséget a gyermek nagykorúságáig, azaz 18 éves koráig.
Ha a szülő, tévesen, úgy ítéli meg, hogy a gyermekét már otthon hagyhatja egyedül, de véletlenül valamilyen baleset történik, akkor a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint felmerül a veszélyeztetettség gyanúja. Ez olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ez mindig mérlegelés kérdése, az eset körülményeitől függ – mondta a szakember.
Más tényező lehet veszélyeztető egy-két éves korban, mint egy tizenéves gyermeknél. Életveszélyes is lehet már fél órára is egyedül hagyni egy olyan kicsit, aki nem tud segítséget kérni vagy nem tudja elhagyni baj esetén a lakást – tudtuk meg a gyámhivataltól. Azok az esetek, amikor egy tizenéves egészséges (nem fogyatékkal élő) gyermeknél van otthon lakáskulcs, élelem vagy pénz, esetleges veszélyhelyzetben segítséget tud hívni, és iskola után néhány óra hosszat egyedül van otthon, általában nem tekinthetők veszélyeztető körülménynek. Ha a szülő, akár tevőleges magatartásával, akár annak elmulasztásával veszélyezteti a gyermeket, vagy a gyermek önmagát veszélyezteti, a gyámhivatal (a törvényes képviselő lakóhelye szerinti járási, fővárosi kerületi hivatal) a veszélyeztetettség mértékétől függően különböző intézkedéseket tehet. Veszélyeztetettség esetén bármely szerv vagy személy jelzéssel fordulhat a gyámhivatalhoz. Még a névtelen bejelentést sem lehet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, ha az abban foglaltak alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége, ebben az esetben hivatalból indul eljárás.
Nem érinti a majdani nyugdíjat
A táppénz összege legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának a 60 százaléka, 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén és fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás időtartama alatt a táppénz alapjának 50 százaléka.
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét.
A táppénzfolyósítás időtartama szolgálati időnek minősül, függetlenül attól, hogy a táppénz összege után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem áll fenn.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.