A vetőmag-kereskedelemben évente közel száz faj 1500 fajtáját forgalmazzák, és éves szinten mintegy 100 milliárd forintos forgalmat tesz ki az értékesítés.
K. B. Z.
2018.12.13, 08:20
Megosztom a cikket
A Magyarországon előállított, fémzárolt vetőmag mennyisége tavaly összesen 316,3 ezer tonnát tett ki – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Egy évvel korábban 332,4 ezer tonnát állítottak elő hazánkban, amivel ismét elértük az uniós csatlakozás előtti szintet, ugyanis 2004-től kezdve egészen 2014-ig 300 ezer tonna alá esett a fémzárolt vetőmagok mennyisége – emlékeztetett az AKI.
Magyarországon a szántóföldi növények esetében minden olyan vetőmagtételt fémzárolni kell, amely köztermesztésbe, illetve továbbszaporításra kerül, valamint, amelyet kivitelre vagy behozatalra szánnak.
A hazai vetőmag-kereskedelemben évente közel száz faj 1500 fajtáját forgalmazzák, és éves szinten mintegy 100 milliárd forintos forgalmat tesz ki a vetőmag-értékesítés. Az eladások felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce forgalma adja. Az AKI adatai szerint az őszi és tavaszi kalászosoknál is egyre meghatározóbb a külföldi nemesítésű fajták vetőmagjainak használata, hibrid növényeknél elsősorban Nyugat-Európából, illetve az Egyesült Államokból származó szaporítóanyagokat használnak a termelők.
Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója, évente csaknem 100 ezer tonna vetőmagot értékesít a külpiacokon. Az export a teljes vetőmagtermelés valamivel több mint egyharmadát adja.
Fotó: Pixabay
Az AKI adatai szerint 2016-ban a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce mintegy 1,9 millió hektáron történő termesztéséhez több mint 22,5 ezer tonna fémzárolt vetőmagot használtak fel a gazdálkodók. A teljes szántóföldi területnek csaknem a felét ezen kultúrák termesztése adja, és a vetőmag-forgalmazás árbevételének is közel a fele e hibrid növények értékesítéséből származott. A 2017-es adatok szerint ebben a körben a fémzárolt vetőmag forgalma majdnem négyezer tonnával emelkedett. Ez 17 százalékos bővülés, ami lényegesen meghaladja a termőterület kevesebb mint 5 százalékos növekedését.
A vetőmag-értékesítésben is meglátszik az időjárás hatása: mivel a nyarak egyre forróbbak, és kellő mennyiségű csapadék is csak rövid ideig jellemzi a nyári hónapokat, a növénytermesztők a biztosabb termés elérése érdekében a tavaszi vetésűekkel szemben egyre inkább előnyben részesítik az őszi vetésű kalászosokat.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
