Marad az expanzív monetáris politika Svédországban

A svéd jegybank (Riksbank) a szeptember 21-én tartott kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul nulla százalékon hagyta irányadó kamatlábát. A bank emellett a negyedik negyedévben is folytatja a 700 milliárd svéd korona keretösszegű eszközvásárlását, amelyet 2021 végéig teljes mértékben fel is használ. Az igazgatótanács úgy ítéli, hogy 2022-ben az értékpapírok állománya nagyjából változatlan maradhat.

Az igazgatótanács emellett bezárja azokat a hitelezési lehetőségeket, amelyeket a világjárvány idején indított, és év végén visszaállítja a kereskedelmi bankok által a jegybanktól történő hitelfelvételhez szükséges biztosítékokra vonatkozó követelményeket.

A svéd gazdaság gyorsan talpra állt, és az infláció az idén várhatóan 2 százalékra emelkedik, jövőre pedig átmenetileg 2,1-re nő, mielőtt 2023-ban ismét enyhülni kezdene, 1,8 százalékos áremelkedést okozva.

A jegybank kijelentette, hogy a monetáris politikának továbbra is expanzívnak kell maradnia ahhoz, hogy az infláció tartósan közel legyen a 2 százalékos célhoz, ezért várhatóan a teljes előrejelzési időszakban – amely 2024 harmadik negyedévéig tart – nulla marad az irányadó kamatláb. 

Az áremelkedéseket tehát nagyrészt ideiglenesnek ítéli a jegybank: amikor a növekedés nyugodtabb fázisba lép, a szűk keresztmetszetek megszűnnek, és az infláció lelassul.

Idén augusztusban azonban az éves infláció 2,1 százalékra ugrott a júliusi 1,4-ről, meghaladva az 1,7 százalékos piaci várakozást.

Április óta ez volt a legnagyobb fogyasztóiár-növekedés, amit elsősorban az energiaárak erős emelkedése okozott. A munkanélküliségi ráta ugyanakkor 8,5 százalékra nőtt augusztusban a júliusi 8-ról.