Egyre nő az inflációs elképedés Közép-Európában

 Visszamenőleges igazolást kapott a lengyel jegybank (NBP) 12 napja végrehajtott meglepő kamatemelése a szeptemberi maginflációs adatoktól, amelyek szerint 

az éves árindex 4,2 százalékra emelkedett az augusztusi 3,9-ről. A változékony árakat kiszűrő index közel került az utóbbi majdnem két évtized legmagasabb szintjéhez. 

Csakhogy az NBP irányadó kamata jelenleg 0,5 százalék, miközben a 2000-es évek elején 10 körül volt. Tavaly már járt a mostaninál magasabb szinten is az index, akkor azonban a válság közepette gondolni sem lehetett rá, hogy a világtrenddel szemben az NBP kamatot emeljen, az idén azonban a jegybanki szigorítás válik jellemzővé, mivel a gazdaságok kilábalóban vannak, miközben az inflációs nyomás válik jellemzővé.

A nyugati országoknál hagyományosan gyorsabban növekvő Közép-Európában még nagyobb az inflációs nyomás, mint az Európai Unió többi részében, 

és a régión belül is csak Romániában volt magasabb szeptemberben az inflációs ráta, mint a lengyel 5,9 százalék. A maginfláció ennél jóval közelebb van az NBP 1,5–3,5 százalékos célsávjához, de így is jóval felette.

Csúnya meglepetést hozott az eurózónába lépésre készülődő Bulgária inflációs száma is. Itt eddig jóval alacsonyabb volt az árindex, mint a legnagyobb közép-európai gazdaságokban, de a hétfőn közzétett adatok szerint az augusztusi 3,7 százalékról egy lendülettel öt százalék közelébe, 4,8-re ugrott. A szintén hétfőn publikált szeptemberi cseh termelőiár-index adata a rendszerváltozás évei óta a legmagasabb: az augusztusi 9,3 százalékról 9,9-re emelkedett.

A közép-európai devizák nem tudtak profitálni a régiószerte szigorodó monetáris politikát alátámasztó adatokból. A dollár erősödése közepette a forint, a cseh korona és a złoty is vesztett értékéből a zöldhasú és az euró ellen, és nem tudtak visszakapaszkodni, amikor a dollár lendülete alábbhagyott.