BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Plazmával korlátoznák a tehéntrágya ammóniakibocsátását

A szarvasmarha-tartás az egyik leginkább környezetkárosító mezőgazdasági tevékenység, ami így egy kicsit tisztább lehet, még ha ez a módszer az Amazonas felégetését az újabb legelők kialakítása céljából nem is oldja meg.

A tehéntrágya ammónia és metán kibocsátását csökkenti jelentősen az, ha a szarvasmarha-tartás végtermékét plazmaágyúval lövik – legalábbis ezt állítja a BBC az angliai Holly Green Farmban végzett tesztek alapján.

Fotó: Varga György / MTI

A plazma úgy jön létre, hogy az anyagot olyan hőmérsékletig hevítik, ami az elektronok leszakadását eredményezi az atommagról. Mindez a trágyában található ammónia molekulákat felbontja, tiszta nitrogént létrehozva ezzel, ami a növények számára fontos tápanyag.

A technológia független mérések szerint a trágyában található ammóniát 90 százalékkal, a metánt 99 százalékkal csökkenti. Amennyiben megfizethető lesz a klímaváltozás elleni harcot is segíthet, miközben a szarvasmarha-tartás következtében képződő szagokat is mérsékelheti, de a városok levegőjének minőségén is javíthat.

A farmokon képződő ammóniafelhők ugyanis a városok felé sodródhatnak, és különböző részecskékhez tapadva azokat belélegezhetjük, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ráadásul még károsabb is, mint korábban gondoltuk.

A technológia hátterében álló norvég cég, az N2 is azt emelte ki, hogy a megoldás segíthet a szarvasmarha-tartás kibocsátásainak csökkentésében. A különösen szennyező mezőgazdasági tevékenység tisztítására több módszerrel is próbálkoznak, így a kérődzés során keletkező gázok kiszűrését célzó szájkosárral vagy éppen az állatok wc-re szoktatásával.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.