Jegybankelnök: az elszálló infláció a válságkezelés ára

A lengyel jegybank a várakozásoknál nagyobb mértékben 0,75 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte irányadó kamatlábát novemberi kamatdöntő ülésén.

Már októberben is a várakozásoknál nagyobb mértékű, 40 bázispontos kamatemelés történt, melynek során 0,5 százalékra emelkedett az irányadó kamatláb, azonban akkor még nem volt egyértelmű, hogy ez egyszeri kiigazítás volt-e, vagy egy emelési ciklus kezdete. Adam Glapiński jegybankelnök határozottan a laza monetáris politikát támogatók táborához tartozik, és nem volt hajlandó tisztázni ezt a kérdést, valószínűleg azért, mert az ülésen leszavazták (a lengyel miniszterelnök szóbeli beavatkozását követően).

Az infláció októberben 6,8 százalékra emelkedett, ami jóval meghaladja a jegybank 2,5 százalékos plusz-mínusz egy százalékpontos célsávját. A közüzemi árak további emelkedése miatt az infláció az elkövetkező hónapokban 7 százalék fölé emelkedhet, és szinte biztos, hogy 2023 elejéig a jegybank 3,5 százalékos felső célszintje felett marad. Mindez a piaci várakozásokat abba az irányba terelte, hogy a mai döntést megelőzően a legtöbb elemző 25 vagy 50 bázispontos kamatemelést várt, míg voltak, akik akár 100 bázispontot is elképzelhetőnek tartottak. A Commerzbank elemzője szerint az elszálló infláció miatt a jegybank az év végére legalább a járvány előtti 1,5 százalékos szintre szeretné visszaemelni a kamatlábat.

Glapiński a döntést követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az infláció lett az ára a nagyobb válság elkerülésének. Véleménye szerint az infláció azokban az országokban a legmagasabb, amelyek elkerülték a mélyebb recessziót. 

Megerősítette, hogy 2022 januárjában az áremelkedés mértéke elérheti a 7 százalékos vagy némileg azt meghaladó szintet, főként a rekordmagasságba emelkedő energiaárak miatt, de várakozása szerint azt követően csökkenni fog. 

Hangsúlyozta azonban, hogy a jegybanki kamatemelés nem képes csökkenteni a jelenlegi inflációt, arra – a tévhittel ellentétben – jelenleg nincs befolyása.

Glapiński véleménye szerint a złoty árfolyama teljesen szabadpiaci, ez pedig jótékony hatással van Lengyelország gazdasági növekedésére is, és nem ad okot aggodalomra, különösen az egyes iparágak exportját érintő ellátási problémák fényében. Az árfolyam ingadozik, de elfogadható és a gazdaság számára előnyös – hangsúlyozta.

A monetáris tanács új inflációs és GDP-előrejelzést is közzétett.

Az éves árnövekedést 2021-ben 4,8–4,9 százalékosra becsüli (a 2021. júliusi előrejelzésben szereplő 3,8–4,4 százalékkal szemben).

2022-ben 5,1–6,5 százalékos árnövekedést vár (a júliusi előrejelzésben szereplő 2,5–4,1 százalékkal szemben), 2023-ban pedig 2,7–4,6 százalékosra várja a drágulás mértékét (a júliusi előrejelzésben szereplő 2,4–4,3 százalékkal szemben).

Ugyanakkor az éves GDP-növekedés az új előrejelzés szerint 4,9–5,8 százalékos sávban lesz idén (szemben a júliusi előrejelzésben szereplő 4,1–5,8 százalékkal), 3,8–5,9 százalék lesz 2022-ben (szemben a 4,2–6,5 százalékkal) és 3,8–6,1 százalék lesz 2023-ban (szemben a 4,1–6,5 százalékkal).

A kamatdöntést követően a złoty kéthetes csúcsra erősödött az euróval szemben.