Kamatemelést várnak az infláció sújtotta Lengyelországban

Távolodik a héten a złoty a hónap végén megütött féléves euró elleni mélyponttól, mert a lengyel jegybank (NBP) az elemzői várakozások szerint újabb 25 bázisponttal emeli 0,5 százalékos irányadó kamatát a négy héttel ezelőtti meglepetést keltő 40 bázispontos lépés után. A nagy közép-európai jegybankok közül utolsóként – négy hónappal a magyar után – kezdték meg az ultralaza kamatpolitika szigorítását. A megfontoltságra az elemzők szerint szükség is van, bár a régió és Európa inflációs mutatói egyre ijesztőbbek.

A lengyel infláció pedig az egyik legmagasabb Európában, ezt erősítette meg a pénteken közzétett, a vártnál is magasabbra – a szeptemberi 5,9-ről 6,8 százalékra – felszökött októberi adat az éves árindexre (amit a később esedékes román szám sem feltétlenül halad majd meg az ottani szeptemberi 6,29 százalék után). Emel-e megint kamatot az NBP, ebben kulcsfontosságú lesz, hogy alakulnak a bank novemberi inflációs előrejelzései – nyilatkozta a Reutersnek még az októberi adat közlése előtt Eryk Lon, a varsói Monetáris Politikai Tanácson belül az egyik legkevésbé a kamatszigorításra hajlamos tag. 

A nagy kérdés – fejtegette Lon –, vajon hosszabb időre várják-e a bank szakértői, mint júliusban, hogy az infláció az 1,5–3,5 százalékos célsáv felett marad. Ez a kérdés azonban nagyon hasonló ahhoz, mint amivel idén valamennyi jegybank szembesül, beleértve a legnagyobbakat is, és amire egyiküknek sincs határozott válasza, beleértve az NBP-t is. Az idei trend egyértelműen a szigorítás, legalábbis a kisebb gazdaságok jegybankjai közt, a nagyok ugyanakkor eltérő jelzéseket adtak: a Federal Reserve például rendkívül rugalmas inflációs célja ellenére akár már holnap – az NBP ülése után órákkal – bejelentheti eszközvásárlásai visszafogását, az Európai Központi Bank azonban átmenetinek tekinti az infláció felszökését, és inkább attól tart, hogy a következő egy-két évben az árindex ismét kétszázalékos célja alá zuhan.

Varsó – bár a holnapi kamatemelést biztosra veszik a piacon – ebben a helyzetben nem tehet mást, mint figyeli, mit tesz a többi jegybank, abban a biztos tudatban, hogy azok se vehetnek mérget rá, mi lesz jövőre az inflációval. Az elemzők többsége szerint az egyszeri árfelhajtó tényezők – mint az energia- és nyersanyaghiány – kifutnak. A jegybankoknak azonban az a rémálma, hogy mégsem – írta Neil Shearing, a Capital Ecomics főközgazdásza. Ezért azzal érvelhetnek: a mostani kisebb szigorítás későbbi sokkal nagyobbat előzhet meg.

Dorota Strauch, a Raiffeisen vezető lengyelországi elemzője lát rizikót, hogy a szerdai kamatlépés negyed százalékpontnál is nagyobbra sikerül, és az emelési ciklus a vártnál is magasabbra viszi a lengyel kamatokat. A Commerzbank devizaelemzője, Tatha Ghose szerint ettől a kérdéstől függetlenül a kockázat miatt, hogy Varsótól és Budapesttől pénzeket von meg Brüsszel, a  piaci szereplők gyengébb złoty- és forintárfolyamra fogadhatnak a következő hónapokban (ami inflációt is gerjeszthet).