Varsó kamatemeléssel köszöntötte 2022-t

Ha 2021 az infláció feltámadása és a kamatemelések éve volt, várhatóan még inkább igaz lesz ez 2022-re. A sort a Lengyel Nemzeti Bank nyitotta meg: a jövő hétről előrehozott ülésén kedden 50 bázispontot tett hozzá referenciakamatához. Az irányadó kamat szeptemberben még 0,1 százalékon állt, rekord alacsony szinten, most már 2,25 százalék. 

Az elemzői várakozások szerint még tovább emelik, és folytatja a szigorítást a többi közép-európai jegybank is.

A közös ok az infláció, amely az Atlanti-óceán mindkét oldalán több évtizedes rekordokat döntögetett az elmúlt hónapokban, mert a pandémia első hullámai okozta válságot a kereslet élénkítésével hárították el a jegybankok és a kormányzatok, miközben a kínálat – szállítási és gyártási nehézségek, illetve újabban a járvány minden eddiginél nagyobb hulláma miatt – akadozik. A világ nagy jegybankjai már el is kezdték visszavonni pénzbőség-teremtő intézkedéseiket. 

A hatalmas inflációval szembesülve a kisebbeknek előbb és radikálisabban kellett lépniük,  és közülük sokan – mint a régiónk legjelentősebb gazdaságainak jegybankjai – már több kamatemelésen vannak túl. 

Ezek elméletileg úgy fékezhetik az inflációt, hogy csökkentik a pénzbőséget, illetve a helyi devizát erősítve az importált inflációt. Az utóbbi csatorna eddig csak Csehországban működött, ahol a többiekhez mérten radikálisabb kamatemelések hatására tavaly jelentősen erősödött a korona. A többi országban legalább nem gyengült a deviza, súlyosbítva a problémát. A jegybankok tulajdonképp azzal a várakozással küzdenek, hogy a Federal Reserve - akár már néhány hónap múlva – szintén elkezdheti a kamatemeléseket. Ez a jövőkép támogatja a dollárt, amelynek a vásárlása pedig gyengíteni szokta a feltörekvő piaci devizákat, ez azonban esetleg megelőzhető kamatemelésekkel.

Ami az inflációt illeti, a gazdagabb EU-országokhoz felzárkózó Közép-Európában ez gyorsabb szokott lenni, mint nyugaton, és ez most így van, bár az árindexek Európa-szerte felszöktek, messze a jegybanki célok fölé. A lengyel jegybank másoknál tovább kivárt a szigorítással, azonban kiderült, hogy ha valahol oda kell figyelni az inflációra, akkor Lengyelországnak erre talán még másoknál is több oka van. Az NBP Világgazdaságnak adott interjújában novemberben Adam Glapiński, az NBP elnöke ígéretet tett rá, hogy nem hagyják magas szintre beállni az inflációt. Az éves árindex novemberben a románokéval együtt a legmagasabb, 7,8 százalék volt Lengyelországban.

Ráadásul további bizonytalanságot jelent, hogy a legnagyobb közép-európai gazdaságban ettől az évtől hatalmas energiaáremelések léptek életbe, az áramért 24, a gázért 54 százalékkal kell fizetni. Ezek együtt egy százalékpontot tehetnek rá az inflációra, ami decemberben az elemzői becslések szerint már 8,3 százalékra emelkedett. (Az adatokat pénteken teszik közzé.) Egyes előrejelzések szerint az infláció a következő hónapokban akár kétszámjegyűvé is válhat. Az áremelkedést ellensúlyozandó a kormányzat adócsökkentéseket tervez, például az élelmiszerek áfáját februártól nullára csökkentenék. Mindezek eredője - miközben Közép-Európa szerte nagy a nyomás a bérek inflációt ellensúlyozó emelésére is - bizonytalan, és az árvárakozások elszabadulásával kell megküzdenie a jegybanknak.