Véget ért a Blinken–Lavrov-tárgyalás

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel pénteken Genfben folytatott tárgyalásokat követően kijelentette, hogy folytatódik a párbeszéd Moszkva biztonsági követeléseiről, és hogy jövő héten írásos válaszokat vár Washingtontól.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, reméli, hogy az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek enyhülni fognak, és megismételte, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést volt szovjet szomszédjára.

Oroszország, amely több tízezer katonát állomásoztat Ukrajna határa közelében, és csapatokat küldött Fehéroroszországba közös hadgyakorlatokra, azt követeli, a NATO tegyen ígéretet, hogy nem veszi fel Ukrajnát a tagjai közé, és sürgette a nyugati katonai szövetséget, hogy állítsa le a keleti terjeszkedést. 

A NATO elutasította a követeléseket.

A pénteki tárgyalásokat nyíltnak és hasznosnak minősítve Lavrov elmondta, Oroszország nem tervezi Ukrajna megtámadását, és Vlagyimir Putyin elnök mindig készen áll a Joe Biden amerikai elnökkel való kapcsolatfelvételre, de minden kapcsolatfelvételnek jól előkészítettnek kell lennie.

Blinken a tervek szerint külön sajtótájékoztatót tart, melyre még nem került sor. A pénteki megbeszélések előtt Blinken és Lavrov Genfben, a Hotel President Wilsonban tartott találkozójuk előtt egyetértett abban, hogy nem számítanak áttörésre.

„Remélem és várom, hogy ma megbizonyosodhatunk arról, hogy továbbra is nyitva áll-e előttünk a diplomácia, a párbeszéd útja. 

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ezen az úton járjunk, hogy békésen oldjuk meg a nézeteltéréseinket, és remélem, hogy ma tesztelhetjük ennek lehetőségét” – mondta Blinken.

Washington erőfeszítéseit a Moszkvával szembeni egységes fellépés megteremtésére veszélybe sodorták Joe Biden amerikai elnöknek a szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott megjegyzései, miszerint a NATO megosztott lehet abban a kérdésben, hogy miként lépjen fel Moszkvával szemben, attól függően, hogy Oroszország milyen mértékben avatkozik be Ukrajnában. Az egységes elképzelés csak abban az esetben érvényes – például az Északi Áramlat 2. gázvezeték elleni vagy Oroszország SWIFT-rendszerből való kizárásával kapcsolatos – szankciókra, ha Moszkva ténylegesen megszállná Ukrajnát, vagy súlyosabb válságot okozna a határon vagy a vitatott területeken.