Ezzel bombázná meg a Nyugat Oroszországot, minden a szankciókról

Körvonalazódik, hogyan büntetnék az észak-atlanti szövetségesek Oroszországot.

Szankciók a pénzügyi szektorban

A bankszektorban vannak már érvényben lévő szankciók,  az Egyesült Államok már 2014-ben - a Krím orosz megszállásának évében - kivetett ilyeneket a Rosszija bankra az orosz vezetőkkel ápolt szoros kapcsolatai miatt. 

A Reuters forrásai szerint a Biden adminisztráció most a nemzetközi fizetéseket lehetővé tevő kapcsolatokra kíván lecsapni az orosz és az amerikai bankok között. Emellett "különleges megjelölésű állampolgárok" (SDN) listát is felhasználnák orosz egyének és vállalatok ellen, amely lehetőségert nyújt arra, hogy gyakorlatilag kitiltsák őket az amerikai bankrendszerből és kereskedelemből, és befagyasszák az amerikai javaikat. A források szerint az új intézkedések kiterjedhetnek a VTB Bankra, a Sberbankra és a Gazprombankra. Nem világos, hogy az SDN-listára is felkerülnének-e. Tudni érdemes, hogy az oroszországi külföldi banki kitettség zöme nem amerikai, hanem európai. A moszkvai jegybank adatai szerint az orosz pénzintézetek külföldi eszközei 200,6 milliárd, kötelezettségei 134,5 milliárd dollárt tesznek ki, mindkettőnek 53 százaléka van dollárban, ami jóval kisebb a két évtizeddel ezelőtti 76-81 százalékos aránynál.  

A következő orosz bankokat a britek is célba veszik:  a Rossziján kívül a Black Sea Bank, a Genbank, az IS Bank és a Promszvjazbank. A két legnagyobb orosz hitelező, a Sberbank és a VTB lemaradtak a listáról, ezért emelkedtek is ma a részvényeik a tőzsdén. Boris Johnson brit kormányfő a szankciók bejelentésekor jelezte: ez még "csak az első sortűz".

Leszakítás a nemzetközi fizetésekről

Különösen nyers intézkedés lenne, ha lekapcsolnák Oroszországot a nemzetközi átutalásokat intéző SWIFT rendszerről, amely több, mint 200 ország 11 ezernél is több pénzintézetét kapcsolja össze. Ilyen intézkedésre volt már példa: 2012-ben az iráni bankokat kapcsolták le a SWIFT-ről. Irán akkor elveszítette olajexport-jövedelmei felét és külkereskedelmi forgalma 30 százalékát. A másik oldalon egy ilyen lépéstől az Egyesült Államok és Németország bankjai veszítenék a legtöbbet. Oroszország lekapcsolása már 2014-ben is felvetődött, akkor Moszkva alternatív rendszert hozott létre, az SPFS-t. 2020-ban a belső orosz forgalom egyötödét bonyolították ezen a rendszeren keresztül,  a terv ezt 30 százalékra emelni 2023-ra. A nemzetközi tranzakciókban nemigen alkalmazták eddig.

Az egyéneket így büntetnék

A nyugati országban az egyéneket tekintve tipikus szankció, hogy befagyasztják a tulajdonukat és megtiltják a beutazásukat, és ilyen intézkedések orosz személyekkel szemben már érvényben vannak Amerikában, az EU-ban és a briteknél.  

Az EU tegnap öt embert tett a listára, akik érintettek voltak a szeptemberben zajlott orosz parlamenti választásokban a megszállt Krímben. Az amerikaiak szintén használták már az SDN eszközt orosz személyek ellen, de óvatossá váltak, miután 2018-ban a Ruszal tulajdonosa elleni büntetőintézkedés az alumíniumárak elszabadulását okozta, és kénytelenek voltak visszakozni. Januárban a Demokraták már előkészítettek egy törvényt kemény szankciókról, és Jóe Biden elnök előrevetítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is bekerülhet a körbe. Ezt Moszkva nem veszi komolyan, bár politikai rombolásra alkalmasnak minősítette. Orosz gazdagok számára fájdalmasabb lehet, ha a britek beváltják azt a fenyegetésüket, hogy megfosztják őket ingatlantulajdonuktól és vállalataiktól.  A brit szankciók ma bejelentett első körébe Gennagyij Timcsenko és két másik orosz milliárdos kerültek.

A technológiai blokád

A Fehér Ház arra készítette fel a hazai csipgyártókat, hogy megtilthatják a félvezetők exportját Oroszországba. A technológiák bejutását a Szovjetunió ellenőrizte régiókba a hidegháború idején is korlátozták. 

Nem veszünk energiát

Óriási vitákat kavart Európában, hogy az energiaszektorban is vessenek-e ki további szankciókat Oroszországra. Már eddig is voltak érvényben korlátozó intézkedések a Gazprom, a Gazpromnyeft, a Lukoil, a Rosznyeft és a Szurgitnyeftegaz vállalatok kereskedelmét, illetve kölcsöneit illetően. A kört szélesíthetik és az inmtézkedéseket súlyosbíthatják. Németország ma felfüggesztette az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, pedig Európa országai - különösen a németek - erősen függnek az orosz gázszállításoktól.

Zárlat az  orosz kötvényekre

Már korábban is érvénybe léptek korlátozások az orosz kötvények vásárlására, és ezeket a szankciókat kiterjeszthetik, akár az új eurókötvények, akár a rubelkötvények (az OFZ-k) másodpiacára is. 2021 áprilisában az amerikaiak már megtiltották a befektetőknek az új OFZ-k vásárlását, arra hivatkozva, hogy Moszkva beavatkozott az amerikai választási kampányba.  A 2015-ben bevezetett szankciók kiszorították az új orosz dollárkötvényeket sok befektető portfóliójából és a fő indexekből. Ez hozzájárult, hogy Oroszország külső adóssága 2014 eleje óta 33 százalékkal csökkent, 733 milliárd dollárrról 489 milliárdra a múlt év harmadik negyedéig, a gazdaság növekedése viszont emiatt kevesebb forráshoz jutott.