Megrohanták a pekingiek az élelmiszerboltokat

A pekingiek tegnap megrohanták a főváros legnagyobb üzleti negyedének boltjait, hogy a sanghaji problémákból okulva, az esetleges lezárásra készülve bevásároljanak élelmiszerből és egyéb fontos cikkekből. A 3,45 millió embernek otthont adó Csaojang kerületben vasárnap este rendeltek el tömeges tesztelést, miután újabb koronavírusos eseteket azonosítottak. A héten háromszor ellenőriznek mindenkit, aki ott lakik vagy dolgozik. A Reuters helyszíni beszámolója szerint 

az emberek elsősorban zöldséget, friss húst, félkész ételeket és vécépapírt vásároltak jelentős mennyiségben, 

a szupermarketláncok, például a Carrefour és a Wumart megduplázták a raktárkészletüket, az internetes áruházak pedig megemelték a rendelések összeállításával és kiszállításával foglalkozó alkalmazottak számát. A fővárosban péntek óta 70 helyi fertőzéses esetet jelentettek, ebből 47-et Csaojangból, ahol az iskolák többnyire nyitva maradhattak, a kerület egy részében azonban többtucatnyi épületet helyeztek zárlat alá, és korlátozták a szabad mozgást is.

Kínában már többtucatnyi városban rendeltek el bizonyos fokú zárlatot, köztük van Sanghaj is, ahol a szigorú intézkedések ellenére képtelenek megfékezni a járványt. A legfrissebb hivatalos adatok szerint csak vasárnap 19 ezer új fertőzést és 51 halálesetet jelentettek. A 25 milliós város Pekinggel együtt a tíz gazdaságilag legfontosabb régió közé tartozik. A Wind Information adatai szerint a pekingi GDP az országos szinttel megegyező 4,8 százalékkal bővült az első negyedévben, a sanghaji viszont csupán 3,1 százalékkal, bár a zárlat március 28-án kezdődött. Elemzők szerint egyre nagyobb a veszélye, hogy 

a kormányzat szigorú zéró tolerancia politikája következtében lassulni fog a gazdasági aktivitás, és az ország nem fogja elérni a célul kitűzött 5,5 százalékos GDP-növekedést. 

A brit hírügynökség által megkérdezett közgazdászok árgus szemmel figyelik majd a kommunista párt politikai bizottságának e heti ülését, amelyen kiderülhet, hogyan szándékozik Peking megtámogatni a gazdaságot. A helyzetet nehezíti, hogy a közelmúltban elfogadott adattörvénnyel a kormány korlátozta a cégeket a valós idejű adatok közzétételében, emiatt a befektetők, a kereskedelmi vállalatok és a logisztikai vezetők nem tudják követni, hogyan mozognak ki és be az áruk a kulcsfontosságú kikötőkből. Vincent Streamer, a Kieli Világgazdasági Intézet közgazdásza szerint a világ legnagyobb konténerkikötőjének számító Sanghajból harminc százalékkal esett vissza az export. 

Az európai és amerikai megrendelők így a szállítmányok késésére, a globális ellátási zavarok súlyosbodására és az árak további emelkedésére számíthatnak. 

Európában két hónap múlva kezdik majd érezni a késések hatását, nyárra pedig drágulni fognak az érintett fogyasztási javak, például az elektronikai termékek – nyilatkozta Stramer a Deutsche Wellének. A negatív hatásokat Németország érzi meg leginkább, mert a kétoldalú tengeri kereskedelmi forgalom harmada Sanghajon keresztül bonyolódik, és ezt nem lehet alternatív útvonallal kiváltani.

Keret: 

Lenyomja az aggodalom a nyersanyagárakat

A kínai kereslet csökkenése, a világgazdasági növekedés lassulása és egy nagyobb amerikai alapkamat-emelés miatt aggodalmak jelentős hatással voltak hétfőn több nyersanyag árára is. Az északi-tengeri Brent olajtípus ára a kéthetes mélypontot, a hordónkénti 101,2 dollárt is elérte a napközben, és azután is 101-102 dollár között mozgott. A rézé a londoni fémtőzsdén másfél százalékkal, több mint egyhavi mélypontot jelentő 9961 dollárra esett tonnánként. Az alumínium tonnánkénti ára 2,1, a cinké 2,6, a nikkelé 0,3, az ólomé 1,3 százalékkal csökkent. A jüan 6,55 szintre, egyéves mélypontra gyengült a dollárhoz képest a kereskedés végén Sanghajban. A kínai tőzsdeindexek 2020 februárja óta nem látott mértékben zuhantak, a CSI300 4,9, a Shanghai Composite Index 5,1, a Hang Seng index 3,7 százalékkal gyengült. VG