Gyöngül a rubel, napokra lehetünk az orosz csődtől

Ukrajna februári lerohanása óta többször is a címlapokra került, hogy küszöbön áll a nyugati szankciók által devizaforrásai jórészétől megfosztott Oroszország csődje nemzetközi kötvényei esedékes fizetéseikor. Az oroszok mindig találtak módot rá, hogy elkerüljék a bolsevikok több, mint egy évszázada történt hatalomátvétele óta első csődöt, a napokban azonban most mégis bekövetkezhet, amire a szankciók kivetői számítottak.

Árt-e ez Oroszországnak, ez nem könnyen megválaszolható kérdés, mindenesetre ha a háború véget ér és valamilyen módon normalizálódnak Moszkva nemzetközi kapcsolatai, a gazdasági mozgásterét szűkíti, ha nem, vagy csak nehezen tud visszatérni a nemzetközi tőkepiacra.

A helyzet a következő. A háború előtt Oroszország hatalmas mennyiségben adott el devizakötvényeket, és május 27-én kellett volna ezeken 71,25 millió dollárt és 26,5 millió eurót kamatként kifizetnie a befektetőknek.  Ez máig nem történt meg, a 30-napos türelmi időszak pedig a következő napokban ér véget.

Mivel a szankciók miatt a devizaforrások szűkösek, Putyin elnök úgy vágta át a gordiuszi csomót, hogy a hitelek mezején is megjátszotta a földgáz üzletben már ismert és az oroszok számára sikert hozó rubel játékot. Szerdán rendeletet írt alá, amelynek alapján átpasszolta az orosz állam számára ellehetetlenített devizakonverziót a külföldi kötvénybefektetők térfelére. A rendelkezés 10 napot adott a kormánynak, hogy kijelöljön 10 orosz bankot, amelyek nem esnek a nyugati szankciók alá, és ahová az esedékes kötvénytörlesztést utalják.

Mindebből nyilvánvaló, hogy Moszkva értelmezése szerint teljesíti a fizetési kötelezettségét, ha rubelben fizet. A kérdés, miképpen értelmezik ezt a befektetők és a hitelminősítők. A kötvénytulajdonosok számára, ha szerződéseikre hivatkozva visszautasítják a rubelt, ez veszteség, ámbár bízhatnak abban, hogy a későbbiekben a helyzet rendeződik, és az oroszok egyszer majd fizetnek, az eredetileg meghatározott devizában. Az orosz állam neve mellé ugyanakkor örökre megmaradó feketepont kerül a hitelminősítők regisztereiben, ami hosszú távra okozhat többletköltségeket Oroszországnak.

Ha bekövetkezik a csőd, azt nyilvánvalóan politikai státusz szerint értelmezik majd a világgazdasági szereplők. Moszkva és nyílt vagy hallgatólagos támogatói hivatkozhatnak arra – és teszi is –, hogy Oroszországnak nincsen semmiféle fizetési problémája, az importja szép jövedelmeket produkál, miközben az import megcsappant, és ha nem tud devizában fizetni, az csak azért van, mert a szankciókkal mesterségesen elzárták a devizaforrásoktól. A másik oldalon viszont azt mondhatják, hogy ez a tény, nincs pénzük, csak rubel, de a kötvényeik kibocsátásakor nem erről volt szó.

Az esetleges – egyre valószínűbb – csőd piaci értékelésére aligha támaszkodhatunk. Az orosz tőzsde már kivérzett (bár az RTS index így is kevesebbet esett idén, mint az amerikai  S&P 500), az orosz belföldi állampapírokat a szankciók miatt rég nem vásárolják külföldiek, nemzetközi kibocsátás értelemszerűen nincs. 

A rubel mintegy fél százalékot gyengült a dollár ellenében csütörtökön, de még így is a hétéves csúcsok közelében jár, és a világ legjobban teljesítő devizája az idén. Az árfolyamát nehéz értelmezni, mivel a devizaforrások kímélése érdekében az orosz állam tőkekorlátozásokat alkalmaz, mindenesetre a deviza olyan erős, ami már aggasztó is egyes gazdasági szereplők számára.

Hiába fenyeget a csőd, az orosz deviza akár még erősödhet is a közeljövőben, mivel a jövő héten a vállalatoknak adót kell fizetniük, rubelben, ami rubelkeresletet növelő devizaátváltásokhoz szokott vezetni. A dollár ellen a rubel akár az 50-es árfolyamot is elérheti a következő egy hétben az 53,5 körüli csütörtöki szintek után – idézte a Reuters az Alor Broker jegyzetét.