Draghi belesétált a csapdába – megjött a szokásos olasz kormányválság

Egy héten belül másodszor mondott le Mario Draghi olasz miniszterelnök, a másodikat el is fogadta Sergio Mattarella államelnök. A konzervatív Il Tempo című lap értékelése szerint „Draghi öngyilkosságot követett el”, a La Stampa „politikai gyilkosság” áldozataként aposztrofálta és hozzátette, hogy a kormányt „elsüllyesztették”.  

Az olasz belpolitikában – szokás szerint – nagyban megy az egymásra mutogatás, hogy ki csinálta ki a nemzetközi tekintélynek örvendő Draghit, az Európai Központi Bank volt elnökét, akinek reformprogramja az elmúlt években a felszínen tartotta az olasz gazdaságot, legfőképpen az államadósságot, az olasz állampapírok hozamát. 

A közvélemény-kutatások szerint az olaszok többsége inkább Draghit látná, látta volna szívesen a miniszterelnöki bársonyszékben, és nem szerettek volna előrehozott választásokat. „A kormány összeomlása benne volt a levegőben, de még az olasz viszonyok közepette is szürreális volt” – nyilatkozta a Financial Timesnak a Lorenzo Pregliasco, a torinói YouTrend politikai elemző- és kutatócég alapítója. „Senki nem akarja vállalni a felelősséget a kormányválságért” – tette hozzá.  

A politikai elemzők szerint 

az 5 Csillag Mozgalom rossz taktikája, Draghi vonalassága, egyenessége, valamint a Liga reálpolitikai esélylatolgatásai vezettek az összeomláshoz. 

A Silvio Berlusconi által vezetett Forza Italia, a Liga, valamint az 5 Csillag Mozgalom egyaránt úgy döntött, hogy bojkottálja a Draghi ellen indított bizalmatlansági szavazást szerdán. Ezt maga a miniszterelnök kérte, miután azzal vádolta koalíciójának tagjait, hogy felforgatják a kormány reformprogramját és meghátrálásra kényszerítik őt.  

Salvini aggódva figyeli a Giorgia Meloni nevéhez köthető szélsőjobboldali rivális, az Olasz Testvériség térnyerését – ez 2021 óta tart, a szélsőjobb folyamatosan veszi el a Liga szavazóbázisát. A közvélemény-kutatások szerint a jobboldal nyerne egy előrehozott választáson, így 

Salvininek érdeke volt borítani a koalíciót, mielőtt a Testvériség túlságosan a fejére nőne.  

Draghi pedig belesétált a csapdába, bizalmi szavazást kért maga ellen, amivel tálcán kínálta fel a jobboldalnak az előrehozott választás lehetőségét. A 74 éves volt jegybankár 2021 elején nemzeti egységkormányt kovácsolt össze – még a koronavírus-válság idején. Sikeresen megoldotta a járványkezelést, reformprogramja és nemzetközi befolyása – az EU-pénzekért folytatott küzdelemben – biztosította az olasz gazdaság felpattanását a 2020-as 9 százalékos GDP-zuhanás után. Brüsszel a járványt követő újjáépítési alapból a legnagyobb összeget, 200 milliárd eurót folyósít Rómának.  

Elemzők szerint azonban Draghit folyamatosan frusztrálta a reformokkal kapcsolatos belpolitikai kötélhúzás. Olyan fontos, de idegtépő témákban kellett egyeztetnie, mint például az új versenyjogi törvény, a tengerparti strandok koncessziója, vagy az ingatlan-nyilvántartások reformja az adóbeszedés hatékonyságának javítása érdekében. 

A belpolitikai feszültségeket csak tovább élezte az oroszok Ukrajna ellen indított inváziója – az 5 Csillag és a Liga hagyományosan szoros kapcsolatokat ápolt Moszkvával és Putyin elnökkel.  

A bomba végül a múlt héten robbant, amikor az 5 Csillag bojkottálta a kormány 26 milliárd eurós csomagját, amely az olasz családokat igyekezett volna megvédeni az elszabaduló inflációról. Giuseppe Conte, az 5 Csillag vezetője saját népszerűségét igyekezett menteni, miután az ukrán háborúval kapcsolatos belső pártviták miatt Luigi Di Maio külügyminiszter júniusban kilépett a populista pártból és a kormányt támogatta a kérdésben. 

A pártszakadás arra kényszerítette Contét, hogy megerősítse saját pozíciót, kénytelen volt erőt mutatni, hogy megállítsa támogatóinak további erózióját. Eltaktikázta magát azonban, mert arra számított, hogy Draghi bármi áron megpróbálja összetartani a koalíciót, a miniszterelnöknek azonban már túl sok volt az 5 Csillag meggyengült vezetőjének különutassága.  

A miniszterelnök tűrőképességét próbára tette az is, hogy a Liga támogatta a taxisok sztrájkját, a fuvarozók a versenyjogi törvény miatt tiltakoztak, ami viszont feltétele az uniós támogatások folyósításának. Elemzők szerint 

itt követte el Draghi az első hibát – nem lett volna szabad már az első lemondását sem bejelentenie. 

Ezzel ugyanis lavinát indított el, kiélezte a koalíción belüli feszültségeket és hiába nem fogadta el távozási szándékát Mattarella köztársasági elnök, Draghi már kényszerpályára került. Visszatérte után kemény hangot ütött meg, úgy vette át ismét a kormány vezetését, hogy előtte nem egyeztetett a kabinet meghatározó erőivel.  

Ebben a helyzetben viszont a jobboldali pártok kihasználták a kínálkozó lehetőséget: Salvini meggyőzte Draghit, hogy az előrehozott választások jobbközép kormányzáshoz vezethetnek. 

A La Republica című lap csütörtöki címlapján a következő szöveg szerepelt: „Olaszországot elárulták”.