Robbanhat a kínai adósságbomba?

Baljós árnyak vetülnek a kínai bankrendszerre miután a múlt héten a betétesek a a Henan tartománybeli Csengcsouban már az ország jegybankjának helyi épületénél próbáltak gyógyírt találni azon problémáikra, hogy április óta nem férnek hozzá a pénzükhöz. A Nikkei írása szerint ráadásul többről van szó, mint pár kisebb vidéki bank fizetésképtelenségéről, és a helyzet könnyedén lehet nagyobb problémák előjele is a bankrendszerben.

Noha a másfél milliárd lakosú országban apróságnak tűnhet a 400 ezer ügyféllel rendelkező bankok kálváriája és a pénzintézetek 40 milliárd jüanos (6 milliárd dollár) eszközállománya, a hatóságok reakciója mindenképpen szokatlan a történésekre. Ahelyett ugyanis, hogy az emberek megkapták volna az 500 ezer jüanig érvényes betétbiztosítás alapján nekik járó pénzt, a henani vezetés inkább megpróbálta őket minden eszközzel elhallgattatni.

Először az országban használt koronavírus applikáción változott meg a betétesek kódja vörösre, gyakorlatilag lehetetlenné téve ezzel a helyváltoztatást számukra, 

ám az intézkedés okozta felháborodás miatt a hatóságok végül elálltak ettől a taktikától. Ám amikor július 10-én a pórul járt ügyfelek a jegybank tartományi fővárosban, Csengcsouban lévő irodái elé vonultak  pénzüket követelve, a tüntetőket civil ruhás biztonsági személyzet várta, és meg is támadta, mindezt az egyenruhás rendőrök szeme láttára.

2009 óta Kína – sok más országhoz hasonlóan – adósság segítségével pörgette fel a növekedést, ami sok befektető számára tette fel a kérdést, hogy ezt meddig lehet fenntartani. Azonban a sokak által jósolt pénzügyi válság nem következett be, hiába az ország bankrendszere által kezelt, a GDP 264 százalékára rúgó adósság. Talán emiatt is van, hogy sokan továbbra sem tartanak attól, hogy a növekvő adósság rendszerszintű problémákhoz vezet, ám hamarosan keserű ébredés jöhet.

A henani bankok csődjét okozó gyenge felügyelet, rossz kockázatkezelés és korrupció az írás szerint rendszerszinten is jelen van 

az ország közel 4 ezer kis és közepes bankja esetében, melyek közel 14 ezer milliárd dollárnyi eszköz felett rendelkeznek közösen. Valószínűsíthető, hogy további bankok is hasonló helyzetbe kerülnek majd.

A sor furcsa véletlene, hogy miközben a hatóságok lesújtottak Henanban a pórul járt betétesekre, Sanghajban egy titkos tárgyalás kezdődött egy egykori milliárdossal szemben, aki Belső-Mongóliában irányított egy közepes bankot, melyet különböző illegális tevékenységek finanszírozására használt. Amikor a bankot az állam átvette 2019-ben, feltőkésítése több milliárd dollárjába került az államnak.

Ha egyszerre sok kis bank bukik el, az láncreakcióhoz vezethet, ami a pénzügyi rendszer stabilitását is megingathatja, hiszen üzleti partnereik, különösen a nagyobb bankok, is kénytelenek lesznek masszív veszteségeket elkönyvelni. A kisebb bankok betétvonzó képességét felerősítő árnyékbankrendszerbe vetett bizalom is elpárologhat ilyen esetben.

Egy pénzügyi összeomlás esélyei ma nagyobbak mint valaha 

– érvel az írás, rámutatva arra, hogy a 2011 és 2020 közötti éves átlagban 6,8 százalékos növekedés képes volt elfedni a problémákat, ám jelenleg a kínai gazdasági növekedés erőteljes lassulása tapasztalható, részben Peking zéró-covid politikája miatt.

Mindez közelebb hozhatja az adósságbomba felrobbanását, melyet már az ország ingatlanszektorának problémái és az Evergrande csődje is előrevetített. Mivel az év második felében a kínai ingatlanfejlesztőknek további 13 milliárd dollárt kell dollár alapú kötvényeik után fizeniük, könnyen lehet, hogy további csődök is következnek. Az országban terjedő, a jelzáloghitelek visszafizetését megtagadó mozgalom sem segít az ingatlanszektor problémáin.

Az ország eladósodott helyi kormányzatainak pedig azzal kell szembenézniük, hogy az ingatlanszektor válsága miatt csökkennek a földek eladásából származó bevételeik, amin tovább ront az adóbevételek visszaesése is. 

Mindez 6 ezer milliárd jüanos (900 milliárd dollár) bevételkiesést jelenthet az önkormányzati szektor számára idén, 

veszélybe sodorva az önkormányzatok által kibocsátott kötvények visszafizetését.

Ráadásul az ország nagy bankjainak sem feltétlenül rózsás a helyzete, miután az Út és Övezet program keretében szegény országoknak nyújtottak több tízmilliárd dolláros hiteleket, melyek közül többnek is veszélybe kerülhet a visszafizetése. A külföldön becsődölt hitelek miatt aztán a nagy bankok otthon sem lesznek képesek mentőövet dobni a kis és közepes pénzintézeteknek. A hatóságok fellépése a pénzüket követelő betétesekkel szemben semmiképp sem biztató előjel.