Aszály pusztít a Dunától a Rajnáig, ráadásul a lehető legrosszabb pillanatban, amikor Európa energiaválsággal és fékezhetetlen inflációval küzd. A Rajna – amely évszázadok óta a német, a holland és a svájci gazdaság alappillére – a hét végén gyakorlatilag hajózhatatlanná válhat, s ezzel meghiúsul a gázolaj és a szén folyami transzportja. A Dunán szintén csökkenő vízszinttel küzdenek. A 2850 kilométer hosszú folyón szinte ellehetetlenült a gabona és egyéb áruk szállítása.
A kereskedelem mellett más létfontosságú funkciókat is betöltenek a folyók, így például Franciaországban súlyosbodott az energiaválság is, mivel a Rajna és a Garonne folyók vize lecsökkent és túlmelegedett, emiatt nem tudják hatékonyan hűteni az atomreaktorokat. Olaszországban pedig a Pó folyó túl alacsony ahhoz, hogy öntözni tudják a rizsföldeket, vagy hogy akár fenntartsák a vénuszkagyló-állományt, amely a híres pasta alle vongole tésztaétel fő alapanyaga. A mediterrán ország mezőgazdasági termelésének mintegy harmadát veszélyezteti az aszály és a rossz vízügyi infrastruktúra, a térségben élő kagylók 30 százaléka elpusztult az oxigénhiány miatt, és legalább 2300 helyi halász és munkás veszítheti el az állását.
Más időkben is nagy kihívás lenne a pusztító aszály, most azonban a régió már enélkül is a recesszió küszöbén áll, mivel az ukrajnai háború miatt az élelmiszer- és energiaellátás megszorításaival egyre gyorsul az infláció. Az Európai Uniónak minél előbb meg kell reformálnia a belvízi hajózást és a vízgazdálkodást.
Évente több mint egy tonna árut szállítanak minden uniós lakos után a kontinens folyóin és csatornáin, ami mintegy 80 milliárd dollárral járul hozzá a régió gazdaságához
– írja a Bloomberg.
A Rajnán már találkoztak hasonló problémákkal 2018-ban, akkor 5 milliárd eurós kiesést jelentettek, de Albert Jan Swart, az ABN Amro Bank közgazdásza szerint idén sokkal vészjóslóbb számokra kell készülni.
Erősen korlátozhatják a belvízi hajózást, amíg nem esik elegendő eső, ráadásul Németországban a magas energiaköltségek is károsítják a vállalatokat és a háztartásokat. Milliárdos veszteségekről beszélünk
– fejtette ki a közgazdász.
A mostani helyzet még a tapasztalt veteránokat is meglepte. Gunther Jaegers, a rajnai Reederei Jaegers hajózási társaság igazgatója elmondta, hogy a hónap elején szó szerint leesett a székről, amikor meglátta a szállítási költségeket, hiszen
egyetlen nap alatt 30 százalékkal emelkedett az uszályokon történő szállítás ára.
A fuvarozók sem nyernek a helyzeten, ugyanis az alacsony vízállás miatt csak kevesebb rakományt tudnak felpakolni, ráadásul előfordulhat, hogy hamarosan fel is kell függeszteniük a működésüket.
Az időjárási előrejelzések sem jósolnak sok jót, az elkövetkező hetekben nem lesz akkora eső, ami jelentősen emelné a vízszintet.
Ráadásul az előrejelzések szerint
a folyó mélysége Frankfurttól nyugatra pénteken 40 centiméterre, majd másnap akár 37 centiméterre is lecsökkenhet, amikor már nem tudnak közlekedni a folyami uszályok sem
– közölte szerdán a Német Szövetségi Vízi és Hajózási Hivatal.
Pedig a Rajna kulcsfontosságú szerepet játszana abban, hogy több szenet szállítsanak a német erőművekbe, ezzel ellensúlyozva az orosz gáz leállítását. Olaf Scholz kancellár egyenesen amiatt aggódik, hogy a hajózási zavarok alááshatják a széntüzelésű létesítmények újraindítását.
Szénre cserélné a gázt Németország, azonban nem lesz egyszerű dolgaMunkaerőhiány és súlyos aszály hátráltatja a terveket. |
Mindeközben a szomszédos Franciaország sem tudja most enyhíteni az energiahiányt,
mivel az ország atomreaktorainak körülbelül csak fele áll rendelkezésre, a többit vagy karbantartják, vagy le kellett állítani a vízhiány okozta elégtelen hűtés miatt. A szárazság következtében szinte az egész országban vízkorlátozást vezettek be, több mint száz településre teherautóval szállítják az ivóvizet.
A másik energiaexportőr, Norvégia is korlátozza a villamosenergia-kivitelét,
mert inkább az alacsony töltöttségű tárolóit telíti.
Az éghajlatváltozás fokozódásával csak rosszabb lesz a helyzet. Európa fő folyórendszereit részben az alpesi gleccserek táplálják. Mivel az alpesi régióban a 19. század második fele óta kétfokos felmelegedést mértek, ami körülbelül kétszerese a globális átlagnak, a gleccserek olvadása tavasszal és nyáron növeli a csapadék mennyiségét – néha még túlzott mértékben is, hiszen az elmúlt években volt rá példa, hogy az áradás miatt szintén le kellett állítani a hajózást a Rajnán. 2050-re azonban a felére csökkenhet az alpesi jégtakaró, az évszázad végére pedig teljesen el is tűnhet a tudósok szerint.
Kivégzi a gleccsereket a klímaváltozásNincs olyan magaslat a kontinensen, ahol ne lenne fagypont felett a hőmérséklet. |
Bizonyos mértékig tudunk alkalmazkodni, de soha nem fogjuk utolérni az éghajlatváltozást
– mondta Fred Hattermann, a potsdami klímahatás-kutató intézet munkatársa.
Az emberi lakhatás és a túlzott kiaknázás szintén megterheli a folyórendszereket.
A Rajna térségében körülbelül 58 millió ember él, a folyó vizét ivásra, öntözésre, gyártásra és áramtermelésre is használják. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint Európa vízgyűjtőiben a vízhiány a régió területének egynegyedét érinti.
A Rajna Európa belvízi úthálózatának kulcsa. A folyó, amely csatornával kapcsolódik a Dunához, 1230 kilométeren kígyózik át a svájci és a német ipari övezeteken, majd az Északi-tengerbe ömlik a forgalmas hollandiai rotterdami kikötőnél. Egyes vállalatoknak pótolhatatlan a jelenléte, hiszen a szállítást nagy áldozatok árán tudnák csak közúti vagy vasúti közlekedésre cserélni. Németország vasúthálózatán folyamatosak a torlódások,
teherautóból pedig mintegy 110-re lenne szükség, hogy egyetlen uszály rakományát elszállítsák.
A nyugati országban ráadásul 80 ezer teherautó-sofőr hiányzik a szektorból, ami csak tovább súlyosbodik, mivel számos ukrán menekült hazautazik.
A német gazdaságot nem csak a gáz, a munkaerő hiánya is veszélyeztetiSzinte elkerülhetetlen a recesszió a második fél évben, mivel egyre több cégnek kell visszafognia a termelését a rekordmagas infláció és az energiaválság közepette. |
Mindehhez hozzáadódnak még az emelkedő gázárak, mivel Németország megszünteti az orosz importot,
a német gyárak elveszíthetik a versenyelőnyüket.
Rövid távon ez másfajta készlettartást követel meg tőlük, rosszabb esetben azonban lehet, hogy a termelést közelebb kell telepíteniük a tengeri kikötőkhöz, ahol elegendő víz áll rendelkezésre a hajózáshoz és az energiainfrastruktúrához.
A ThyssenKrupp acélgyártó már létrehozott egy naponta ülésező válságstábot,
és kisebb merülésű hajókat használnak, hogy minél tovább el tudják látni duisburgi üzemüket (ahol a Ruhr a Rajnába ömlik).
A BASF vegyipari cég is már egyedi hajókat rendelt,
most egy 110 méteres uszályt használnak, hogy a ludwigshafeni üzembe szállítsák a cseppfolyósított gázokat. A vegyipari óriás célja, hogy elkerülje a 2018-as év megismétlődését, amikor az alacsony vízszint miatt 250 millió eurós veszteséget könyveltek el.
Az Uniper energiavállalat már előre figyelmeztetett, hogy valószínűleg csökkentenie kell két kulcsfontosságú németországi széntüzelésű erőmű teljesítményét is, mivel nem tudnak elegendő tüzelőanyagot szerezni a Rajna mentén.
Mindeközben a Dunán Bulgáriában, Romániában és Szerbiában sürgősségi kotrási munkák folynak, a hajók ugyanis állnak, és várják a csatornák megtisztítását. A legkritikusabb helyek a román–bolgár határ menti Zimnicea térségében és a folyón lejjebb, Csernavodában vannak, itt az Ukrajnába tartó hajók nem tudnak közlekedni.
Nem is csak a teherszállításra van kihatással a vízszintcsökkenés, hanem a turizmusra is. A 135 méteres Adora tengerjáró hajó július végén több mint 130 utassal a németországi Passauba tartott a Duna-deltából. Az alacsony vízszint miatt azonban a turistáknak Bukarestből repülővel kellett továbbutazniuk.
Az energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú, hogy hajózható maradjon a Duna, különben az uszályok nem tudnak szenet szállítani a generátorokhoz, és a vízerőművek is leállnak
– mondta Tomislav Momirovic szerb infrastrukturális miniszter, miközben négy helyszínen rendelt el kotrást a szerbiai Duna 950 kilométeres szakaszán.
Az is aggasztó, hogy a most jóformán használhatatlan vízi utak kulcsszerepet töltenének be az EU éghajlatváltozás elleni küzdelmében.
Zöldátállási terveiben az Európai Bizottság a belvízi szállítás és a rövid távú tengeri szállítás 25 százalékos növelését tűzi ki célul 2030-ig,
és létrehozták a 95,5 milliárd eurós Horizon Europe alapot is, hogy támogassák a váltást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.