Jobban teljesít az orosz gazdaság, mint sokan gondolnák
Még átlagos időkben is körülbelül annyira átlátható az orosz gazdaság, akárcsak egy szibériai hóvihar – és most nem átlagos időket élünk. Az ukrajnai háború kitörése óta az orosz központi bank (CBR) és a Roszsztat, az orosz statisztikai hivatal leállította az adatszolgáltatást, így sokan megkérdőjelezik a megjelenő számok hitelességét. A befektetési bankok már nem adnak tanácsot az ügyfeleknek az orosz vállalatokkal kapcsolatban, a nemzetközi szervezetek pedig kivonták közgazdászaikat az országból.
Az elmúlt időszakban heves vita robbant ki az orosz gazdaság teljesítményéről. A Yale Egyetem kutatói nemrégiben megjelentettek egy tanulmányt, amely szerint a nyugati cégek kivonulása az országból és a kirótt szankciók megbénítják a gazdaságot, bármit is állítanak az orosz források.
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, gazdasága szabadesésbe kezdett. A rubel értékének negyedét elveszítette a dollárral szemben. A tőzsde összeomlott, a szabályozó hatóságoknak fel kellett függeszteniük a kereskedést.
A nyugati cégek százával vonultak ki az országból. Az elemzők egy hónapon belül 2,5 százalékos növekedésről közel 10 százalékos csökkenésre módosították a 2022-es orosz GDP-re vonatkozó előrejelzéseiket. A hivatalos adatok szerint az év második negyedévében 4 százalékkal csökkent a GDP éves szinten. 2022 első negyedévében a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint a külföldiek 15 milliárd dollár értékű közvetlen befektetést vontak ki az országból.
A The Economist elemzése szerint azonban ennél árnyaltabb a kép, és az orosz gazdaság jobban teljesít, mint az előrejelzésekben írták, mivel
a szénhidrogének értékesítése rekordtöbbletet eredményezett a folyó fizetési mérlegben.
Meglátásukat alátámasztják a JPMorgan Chase bank adatai is, ezek szerint júniusban 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, ami a közelmúlt válságaihoz képest elenyésző visszaesésnek számít. Emellett a kezdeti csökkenés után ismét növekedésnek indult a villamosenergia-fogyasztás, és a vasúti áruszállítás volumene is stabil maradt.
Mindeközben az infláció is enyhülést mutat. 2022 elejétől május végéig a fogyasztói árak mintegy 10 százalékkal emelkedtek. A rubel esése költségesebbé tette az importot, a nyugati cégek kivonulása pedig csökkentette a kínálatot.
A Roszsztat felmérése szerint azonban végre mérséklődni kezdtek az árak.
Hasonló tendenciákról számol be egy független forrás, az amerikai PriceStats adatszolgáltató is.
A rubel is erősödésnek indult, ami csökkentette az importköltségeket, így az inflációs várakozások is alábbhagytak.
A clevelandi Fed, a Morning Consult tanácsadó cég és Raphael Schoenle – a Brandeis Egyetem közgazdásza – ismertette, hogy míg márciusban 17,6 százalékos inflációt vártak a jövő évre, addig júliusban már csak 11 százalékos áremelkedést prognosztizáltak.
A bőséges gázkészletek mellett pedig nem valószínű, hogy magasabb energiaárakat szabnának ki, ami tovább pörgethetné az inflációt.
A háztartások napi megélhetési problémáin nem csak az infláció szelídülése enyhít. A Szberbank, Oroszország legnagyobb hitelezője adatai szerint tavasz óta meredeken emelkedtek a reálbérek. Júliusban a háztartások reálértéken számolt fogyasztása alig változott az év elejéhez képest. Az import nagymértékben visszaesett tavasszal, részben azért, mert sok nyugati cég leállította szállításait. A csökkenés azonban a közelmúlt recesszióihoz képest nem volt súlyos, és az import gyorsan visszapattant.
A The Economist szerint három tényező magyarázhatja az ország teljesítményét.
Az első a politika: bár Vlagyimir Putyin nem igazán ért a közgazdaságtanhoz, de szívesen delegálja a gazdasági irányítást olyan emberekre, akik viszont igen. A központi bank tele van magasan képzett közgazdászokkal, akik gyors lépéseket tettek a gazdasági összeomlás megakadályozására.
A kamatlábak februári megduplázása a tőkeszabályozással kombinálva megerősítette a rubelt, ami hozzájárult az infláció mérsékléséhez.
A második a közelmúlt gazdaságtörténetéhez kapcsolódik.
Ez az ötödik gazdasági válság 1998, 2008, 2014 és 2020 után, amellyel 25 év alatt meg kell birkóznia Oroszországnak.
A 40 év felettiek emlékeznek még a Szovjetunió bukása utáni gazdasági káoszra is, és megtanultak alkalmazkodni a pánik vagy lázadás helyett.
Az orosz gazdaság bizonyos szegmensei már rég elszakadtak a Nyugattól. Ennek a lassabb növekedés az ára, viszont így kevésbé volt fájdalmas a szankciók általi elszigetelés. 2019-ben az országban a közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya a GDP 30 százalékát érte el, szemben a globális 49 százalékos átlaggal. Az invázió előtt pedig az oroszok mindössze 0,3 százaléka dolgozott amerikai cégnél, és az országnak viszonylag kevés külföldi alapanyagra van szüksége.
A harmadik tényező pedig a szénhidrogén. A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb jelentése szerint a szankciók korlátozottan hatottak az olajkitermelésre.
Az invázió óta Oroszország mintegy 85 milliárd dollár értékben adott el fosszilis tüzelőanyagot az EU-nak.
Az, hogy Oroszország hogyan költi el az így felhalmozott devizát, rejtély. Aligha kétséges azonban, hogy az eladások segítik abban, hogy továbbra is importáljon – nem is beszélve a katonák fizetéséről és a fegyvervásárlásról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.