Kifut az inflációölő német bérletprogram
Rendkívül népszerűnek bizonyult Németországban a kedvezményes tömegközlekedési program, a 9 eurós (3644 forintos) havi bérlet megvásárlói minden regionális vonatra, villamosra és autóbuszra felszállhattak.
A kormány ily módon is próbálta enyhíteni a megélhetési válságot, valamint energiatakarékosságra ösztönözni és csökkenteni a jelentősen megdrágult autóhasználatot. Az akciónak köszönhetően 42 százalékkal többen vették igénybe a vasutat a 30 kilométernél hosszabb utakra, mint 2019-ben.
A szuperkedvezményes bérletprogram augusztus végén kifut,
de a lakosság és a politikusok egy része valamilyen formában hosszabbítást szeretne elérni. A Kantar júliusi közvélemény-kutatásában a válaszadók csaknem 80 százaléka támogatta a 9 eurós program meghosszabbítását.
Csakhogy az ország pénzügyminisztere, Christian Lindner vonakodik. A múlt héten felháborodást keltett Twitter-bejegyzésével, amikor bírálta a polgárok „grátiszbarát mentalitását”, és azzal érvelt, hogy egy ilyen programot nem lehet hosszú távon fenntartható módon finanszírozni.
A három hónapos akció mintegy 2,5 milliárd eurójába került a költségvetésnek.
Ugyanakkor a program segített fékezni az inflációt. A Német Gazdasági Intézet becslése szerint
az árnövekedés júniusban mintegy két százalékkal lett volna magasabb a kormánynak a tömegközlekedést támogató és a hatósági árszabályozást szigorító lépései nélkül.
A kölni intézet tanulmányát jegyző Melinda Fremerey szerint a programnak egyértelmű dezinflációs hatása volt, ugyanakkor érdemes elgondolkozni, hogy a ráfordított összeget fel lehet-e használni hatékonyabban, akár az alacsony jövedelmű háztartások inflációs terheinek enyhítéséhez. A kutató szerint a politikusoknak meg kell határozniuk, hogy egyszerre szeretnék-e kezelni a klímaváltozást az inflációval, vagy kifejezetten a pénzromlás elleni küzdelemre összpontosítanak.
Az utóbbi időben heves vita zajlott a program utazási szokásokra gyakorolt hatásáról is. Christian Lindner adatai szerint főként a szabadidős utazásokat pörgette fel, ám nagyon csekély mértékben csökkentette a mindennapi autóhasználatot, például a napi ingázást.
Egy müncheni tanulmány kimutatta, hogy a városban élők mindössze három százaléka használta kevesebbet gépjárműjét a bérlet bevezetése után, míg több mint egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy növelte a tömegközlekedés-használatot. A kutatók megjegyezték, hogy
a válaszadók 22 százaléka életében először utazott vonattal és busszal, és a jövőben is igénybe tervezi venni a szolgáltatást.
Az intézkedés támogatói szerint további pozitívum, hogy a szabadidős utazásokra is többen választották a vasutat és a buszokat a nyári időszakban.
Lindner zöld és szociáldemokrata koalíciós partnerei ezért azt szorgalmazzák, hogy augusztus után is maradjanak kedvezményes utazási lehetőségek. Azzal érvelnek, hogy az infláció még nem tetőzött Németországban. A hűvösebb idő beköszöntével a háztartásoknak jóval többet kell majd költeniük fűtésre, ráadásul az orosz gáz kiváltása még magasabbra emelheti az energiaköltségeket.
A kormánynak két lehetősége van: meghosszabbítja a bérletrendszert a mostani formájában, vagy vár egy kicsit a módosított változat kidolgozásával, mivel a közlekedési társaságok szeptemberre technikailag már nem tudnának átállni egy újabb megoldás bevezetésére.
A pénzügyminiszter olyan intézkedéseket javasol, amelyek közvetlenül növelik a háztartások jövedelmét, mint például az adósávok kiigazítása az infláció figyelembevételével. Ezzel több embernek tudnának segíteni, hiszen a buszokat és a vasutat a lakosság mindössze egyharmada veszi igénybe. rendszeresen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.