Minden, amit az európai reptéri káoszról tudni kell

Több ezer járattörlés, órákig tartó sorban állás, késések és elveszett bőröndök tömkelege Európa repterein – először mindenki pánikba esett a sztrájkok és a munkaerőhiány közepette, azóta azonban a társaságok és a repterek megpróbáltak megtenni minden tőlük telhetőt, hogy a helyzethez képest gördülékenyen legyen az utasforgalom, s a járványkorlátozások óta nagyon várt nyaralások végre gondtalanul teljenek.

Míg korábban a Covid–19 járvány terjedése miatt teljesen leállították az nemzetközi forgalmat, és óriási létszámleépítést és fizetéscsökkentést jelentett be a légi forgalmi szektor, most, ahogy a pandémia előtti szinthez tér vissza a turizmus, a pilótáktól a poggyászkezelőkig minden személyzeti tag jelentős fizetésemelést és jobb munkakörülményeket követel.

A Norwegian Air már júniusban meg is állapodott a pilótákkal a 3,7 százalékos fizetésemelésben, és egyéb juttatásokat is ígértek. Ezt követte a skandináv légitársaság, a SAS, és az ír Ryanair, amelyek júliusban állapodtak meg a pilótáikat képviselő szakszervezetekkel. A SAS pilótái július 19-én be is fejezték a 15 napos sztrájkjukat, amely miatt mintegy 3700 járatot kellett törölni.

Később a British Airways és a holland KLM légitársaság bérmegállapodásokat írt alá a földi kiszolgáló személyzettel, amely – a légiutas-kísérőkhöz hasonlóan – nem elhanyagolható a pilóták mellett. Mivel a Ryanair spanyol légiutas-kísérői nem érzik úgy, hogy sérelmeiket meghallgatták volna a korábbi sztrájkjaik során, a szakszervezeteik, az USO és a Sitclpa bejelentették, hogy augusztus 8-tól egészen 2023. január 7-ig minden héten heti négy napon át sztrájkolnak a magasabb fizetésért és az élhetőbb munkakörülményekért.

A Lufthansa földi személyzete is sztrájkba kezdett július 27-én, a frankfurti és müncheni csomópontokból szinte minden járatot törölni kellett, több mint ezer gép nem tudott felszállni. 

A német nemzeti légitársaság arra figyelmezettet, hogytovábbi járattörlésekre és késésekre kell számítani. A Verdi szakszervezet hívta sztrájkba a légitársaság mintegy 20 ezer főt számláló földi személyzetét, hogy 9,5 százalékos béremelést követeljenek. Bár a Lufthansa észszerűtlennek minősítette az akciót, a szervezet kijelentette, hogy további tüntetések várhatók, ha nem javítanak a dolgozók munkakörülményein. A vasárnapi fejleményekről itt írtunk.

Az EasyJet spanyol társaság légiutas-kísérői is kilenc majd három napos sztrájkot tartottak, és 40 százalékos alapbéremelést követelnek, mivel a fizetésük jóval alacsonyabb, mint amennyit például Franciaországban vagy Németországban kereshetnének – közölte a helyi szakszervezet, az USO.  

Csökkentették a nyári menetrendeket, van, ahol már nem is árusítanak jegyet a szezonra

A folyamatos sztrájkok miatt a légitársaságok – köztük a Lufthansa, a British Airways, az EasyJet, a KLM és a Wizz Air – már több ezer járatot töröltek a nyári menetrendjükből, hogy meg tudjanak birkózni a fennakadásokkal, miközben a nagyobb repülőterek is próbálnak segíteni. A londoni Heathrow például július 12-én arra kérte a légitársaságokat, hogy függesszék fel a nyári jegyek árusítását, és napi 100 ezerben korlátozta az átutazó utasok számát, hogy elkerüljék a hosszú sorok kialakulását, a bőröndökkel kapcsolatos fennakadásokat és a járattörléseket.

Tömeges munkaerő-felvételbe kezdett a szektor, azonban nincs elég jelentkező

Mindeközben a repterek és a légitársaságok azon fáradoznak, hogy további munkavállalókat vegyenek fel, legyen szó akár pilótákról, akár biztonsági emberekről vagy stewardessekről, miután sokan távoztak az ágazatból, és számos alkalmazottat el is bocsátottak a koronavírus-járvány idején. 

Az ágazat a bezárások miatt 2020-ban több mint 230 milliárd dollár veszteséget könyvelt el, amelynek nagyobb részét a légitársaságok szenvedték el.

Iparági vezetők szerint azonban meglehetősen nehéz a toborzás: gyakran fizikailag megerőltető, viszonylag alacsony fizetésű munkára keresik az alkalmazottakat, ráadásul a repterek többsége a városokon kívül helyezkedik el. Amint pedig sikerül új munkavállalót találni, a betanítás és a reptéri biztonsági engedélyeztetés akár hónapokig is eltarthat.

Európa egyik legforgalmasabb repülőterének például 500 ember kell mielőbb felvennie a biztonsági személyzetbe, mivel jelenleg csupán 58 ezer munkavállalója van, 10 ezerrel kevesebb, mint a járvány előtt.

A párizsi Charles de Gaulle és Orly repülőtereken összesen minimum 4 ezer munkahelyet kell betölteni,főleg a biztonság, a karbantartás és az utazási kiskereskedelem területén – ismertette a párizsi Groupe ADP repülőtér-üzemeltető. A CGT szakszervezet elmondása szerint a járvány idején több mint 20 ezer embert bocsátottak el Charles de Gaulle-nál. A reptéren működő biztonsági cég, az ICTS most egyszeri 180 eurós bónuszt is ajánl azoknak, akik szeptember 15. utánra halasztják a szabadságukat, és 150 eurós bónusz jár azoknak a munkatársaknak, akik újoncokat javasolnak felvételre.

A frankfurti repülőtér, Németország legforgalmasabb légi forgalmi csomópontja csaknem ezer földi alkalmazottat vett fel újra, miután a világjárvány alatt mintegy négyezret elbocsátottak. Ettől függetlenül a reptér üzemeltetője, a Fraport szerint az elkövetkező két-három hónapban továbbra is fennakadások lesznek a munkaerőhiány miatt.

Az ADV repülőtéri szövetsége szerint a német repülőtereken nagyjából minden ötödik biztonsági, check-in és repülőgép-kiszolgálói állás betöltetlen.

Németország úgy tervezi, hogy felgyorsítja a munkavállalási engedélyek és vízumok kiadását több ezer külföldi, főként törökországi reptéri alkalmazott számára, hogy ezzel enyhítsék a káoszt.