Nyolcvan százalék a török infláció, a legrosszabb azonban még hátravan

Júliusban 1998 óta nem látott szintre ugrott a török inflációt, és megközelítette a 80 százalékot, azonban a közgazdászok szerint itt még nem ér véget az áremelkedés, csupán hónapok múlva törhet csúcsra. Ami a legmeghökkentőbb, hogy mindeközben a jegybank stabilan kitart a rendkívül laza monetáris politikája mellett és a nyersanyagárak emelkedését okolja az infláció felgyorsulásáért.

A szerdai adatok szerint 79,6 százalékra gyorsult az éves infláció a múlt hónapban a júniusi 78,6 százalékról, ami valamivel elmarad a piaci várakozásoktól. Azonban a legnépesebb városban nem hagyta cserben az elemzőket az áremelkedés, Isztambulban 99 százalékra ugrott júliusban.

Még a mostani inflációs környezetben is kiugró érték a török adat, egyedül olyan országokban rosszabb a helyzet, mint mint Zimbabwe, Venezuela és Libanon, ahol az áremelkedés üteme már meghaladta a három számjegyet.

Nehézkes az infláció megfékezése a közel-keleti országban, mivel a jegybank Recep Tayyip Erdogan elnök nyomására levette a napirendről a kamatemeléseket és júliusban már nyolcadik hónapja 14 százalékon tartotta az alapkamatot. 

Az elnök annak az unortodox felfogásnak a feltétlen híve, hogy az alacsonyabb kamatlábak visszafogják az inflációt, így az elmúlt négy évben három kormányzót elfogyasztottak már, mivel nem értettek egyet az elnök által képviselt „stratégiával” – írja a Bloomberg.

Nenad Dinic, a svájci Julius Baer Group privátbank közgazdásza azonban rávilágított, hogy a stratégia nem bizonyul sikeresnek, mivel a fogyasztói árak növekedési üteme semmi jelét nem mutatja a lassulásnak – így óva intette a befektetőket a török eszközökbe történő befektetéstől. A Bloomberg közgazdászai szerint ráadásul a gyengülő líra csak egyre tovább emeli az árakat, a jegybank a kiadott utasítások miatt pedig nemhogy szigorítani nem fog, de még alacsonyabb kamatokat is hirdethet, mivel 

Erdogannak a jövő júniusi választásokig kell helyrehoznia a gazdaságot, még akkor is, ha a fogyasztói költségek emelkedése felemészti a háztartások jövedelmét és veszélyezteti a népszerűségét.

A múlt héten Sahap Kavcioglu jegybankelnök magabiztosan nyilatkozott, hogy az úgynevezett új gazdasági modell, amely a termelést, az exportot és a foglalkoztatást helyezi előtérbe, segít az árak és a líra stabilizálásában. Azonban az eredmények mást mutatnak.  

A líra értékének az idén csaknem 25 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, ami a legrosszabbul teljesítő devizává teszi a feltörekvők között. 

 Törökország a vállalati devizakereslet visszaszorítását célzó intézkedésekkel igyekszik tompítani a dolláréhséget. Ez azonban már csak azért sem könnyű, mert a török gazdasági modell a dollárhitelekre alapozott növekedésre épül. A gond az, hogy 

a török cégek adósságából összesen 16 milliárd dollárnyi jár le 2024 végig, gyengülő líra árfolyam mellett azonban ezt egyre nehezebb kigazdálkodni. A dollárban kibocsátott vállalati adósság átlagos kamata 12 százalék körül van. A bankszektorban is komoly gondok vannak, a Fitch Ratings a közelmúltban 25 török pénzintézet besorolását rontotta. A vállalati szektorból különösen a második legnagyobb török telekomcég, az állami tulajdonú Türk Telekom kerülhet bajba. Két, összesen egymilliárd dollár értékű kötvénye 1000 bázisponttal forog az amerikai állampapírok hozama felett. Az egyik 2024 júniusában, a másik 2025 februárjában jár le.

A válság legrosszabb része még hátravan

Az éves infláció 2022 júliusában 79,6 százalékra gyorsult Törökországban, az előző év azonos időszakához képest. A közlekedési költségek 119,1 százalékkal, a lakhatási és rezsi költségek pedig 70 százalékkal emelkedtek éves szinten, a legnagyobb növekedést azonban az energiaárak könyvelhették el a 129,3 százalékos ugrással. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 94,65 százalékkal drágult a török statisztikusok szerint.

A jegybank inflációs jelentését kísérő előrejelzések szerint az árnövekedés 85 százalék körüli csúcspontja szeptember és október környékén várható. Ezután a bank előrejelzései szerint az infláció 60,4 százalékon zárja majd az évet. A kilátás még az optimista nézetek közé tartozik a piacon. A Bloomberg Economics előrejelzései szerint az infláció a harmadik negyedévben érheti el a 91 százalékos csúcsot, ami majd csak az év végére kezd el lelassulni 69 százalékra.

Ha Törökország folytatja az unortodox monetáris politikáját, lehetetlen lesz megfékezni az inflációt. Egyszerűen fenntarthatatlan ez a megközelítés– mondta Ogeday Topcular, a genfi RAM Capital pénzügyi tanácsadó vállalat munkatársa.