Berlin rájött, hogy soha többé nem importálhat annyi energiát Oroszországból, mint az ukrajnai háború előtt, így felmerült a kérdés, hogy hogyan függetlenedjenek az orosz energiaforrásoktól. A válasz megszületett, újraindítják a széntüzelésű erőműveiket, a héten már bele is kezdett az energiatermelésbe néhány elavult erőmű. Az eredeti tervek szerint 2038-ig teljesen leállították volna a fosszílis forrásokra épülő energiatermelést a globális felmelegedés által amúgy is sújtott világra gyakorolt rendkívül káros éghajlati hatások miatt.
A kormány azonban úgy döntött, hogy a jelenlegi körülményekre tekintettel újraindítják a szénerőműveket, hogy felváltsák a gáztüzeléssel termelt villamos energiát, amely Németország teljes energiaszerkezetének mintegy 10 százalékát teszi ki. Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta, hogy csak átmeneti, rendkívüli intézkedésekről van szó, amelyek csak nagyon rövid időre vannak érvényben, és nem befolyásolják az ország éghajlati céljait. Majd hozzátette, hogy semmiképpen nem történhet meg, hogy a fosszilis energia, különösen a szén, újra globális reneszánszát élje. Ám első pillantásra a tavalyi globális adatok azt sugallják, hogy pontosan ez történik: a világ még soha nem használt fel ennyi szenet villamos energia előállítására – írja a Deutsche Welle hírportál.
Alexander Bethe, a berlini székhelyű szénimportőrök szövetségének elnöke is kételkedve áll az előtt, hogy ne növekedne a felhasznált szénmennyiség.
Ezen a télen minden bizonnyal több mint 30 millió tonna kőszenet importálunk, hogy üzemben tudjuk tartani az erőműveket, ami 11 százalékos növekedés 2021-hez képet.
Az ukrajnai háború előtt a német erőművekhez felhasznált szén 50 százalékát Oroszországból importálták.
Ám április 9-én az EU elrendelte az orosz szén és kőolaj importtilalmát – bár nem azonnali hatállyal. Az olajat az év végéig még behozhatják, a szénszállítmányok azonban már csak augusztus 10-ig érkezhetnek.
A legnagyobb problémát még csak nem is az jelenti, hogy más beszállítókat találjanak, hiszen ott vannak a dél-afrikai, ausztráliai, amerikai, kolumbiai és indonéziai források – mondja Bethe. Azonban mindenhol különféle szénfajták találhatók, eltérő tulajdonságokkal, így ki kell számítani, hogy mi a legjobb keverék a német erőműveknek.
Az a legnehezebb Bethe szerint, hogy kialakítsák a szállítási útvonalakat. A nagy tengeri kikötők, mint Amszterdam, Rotterdam és Antwerpen, mind foglaltak, és a belvízi útvonalak is korlátozottan vehetők igénybe, részben a szakképzett munkaerő hiánya miatt. Mivel korábban bejelentették, hogy 2038-ig fokozatosan kivonják a szenet, a belvízi hajózás rohamosan csökkentette a kapacitását. Tovább nehezíti a beszerzést a súlyos aszály is, hiszen a folyókon már alig tudnak közlekedni az uszályok, ráadásul maximum 30-40 százalékát tudják kihasználni a rakterüknek.
Pedig Németország szénimportjának egyharmada eddig a Rajnán érkezett.
Kiszáradhat a Rajna, veszélybe kerülhet a kontinens ellátásaHétvégére 47 centis vízszintet várnak Németországban, így az uszályok már alig tudnak üzemanyagot szállítani Európába. |
2021 elején egy tonna kőszén 64 dollárba, azaz közel 25 ezer forintba került a világpiacon. Most azonban már 400 dollárhoz, azaz 155 ezer forinthoz közelít az ára. Tavaly mintegy 7,4 milliárd tonna kőszenet bányásztak, aminek a felét Kínában termelték ki, azonban az országok először saját igényeiket elégítik ki, így végül csak 1 milliárd tonna került forgalomba a világpiacon.
Tekintettel arra, hogy a villamosenergia-árak is drámaian emelkednek, a leállított erőművek üzemeltetői bármit megtennének annak érdekében, hogy visszakerüljenek a hálózatba. Az első, aki már meg is nyitotta a kapukat, a 2021 végén bezárt közép-németországi Mehrum erőmű volt, amely a cseh EPH energiakonszernhez tartozik. Most mások is követnék a példáját. A német energiaszolgáltató, az EnBW is tovább üzemeltetné egy erőművét, a további öt létesítmény túl régi és elavult ahhoz, hogy újra használatba helyezzék.
Csakhogy nem csupán a feketeszén-tüzelésű erőműveket kell újra üzembe helyezni:a német kormány október elejére rendeletet készít a leállított lignittüzelésű erőművek újraindításáról is.
Ez érinti a brandenburgi Janschwalde erőművet is, ahol két blokkot korábban lekapcsoltak. Ha újra üzembe helyeznék őket, annyi áramot tudnának szolgáltatni, mint egy rendes atomerőmű.
Azonban ha most újraindítanák, 13 millió köbméter vízre lenne szükség a gőzturbinák meghajtásához – állítja a Green League környezetvédelmi hálózat, ami tovább súlyosbíthatja a Spree folyó vízhiányát.
További probléma, hogy a régi blokkok nem felelnek meg a károsanyag-kibocsátási előírásoknak, mivel az üzemeltető a teljes leállásra tekintettel nem tartotta szükségesnek a korszerűsítést. Ezenkívül hiányzik a képzett személyzet is, a korábbi munkások már más szektorban helyezkedtek el.
A német gazdaságot nem csak a gáz, a munkaerő hiánya is veszélyeztetiSzinte elkerülhetetlen a recesszió a második fél évben, mivel egyre több cégnek kell visszafognia a termelését a rekordmagas infláció és az energiaválság közepette. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.