Tajvan titkos fegyvere megóvhatja a szigetet Peking haragjától
Ami a félvezetőket illeti, Kínának nagyobb szüksége van Tajvanra, mint fordítva. Az Egyesült Államok kongresszusi képviselője, Nancy Pelosi tajvani látogatása után azonban Peking leállította a kereskedelmét a szigettel. Csakhogy a tilalmak nem érintették az elektronikai szektort.
Tovább feszíti a húrt Tajvanon WashingtonÚjabb amerikai delegáció érkezett a szigetre hétfőn, Peking dühöng. |
A Boston Consulting Group 2021-es jelentése szerint Tajvanon található a világ legfejlettebb félvezetőit gyártó kapacitás több mint 90 százaléka, így nem csoda, hogy Pelosi sem hagyta ki a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC), a világ legnagyobb csipgyárának meglátogatását. Pekingnek nagy szüksége van a tajvani félvezetőkre, viszont
a TSMC bevételének mindössze 10 százaléka származik Kínából, és több mint a fele az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelméből.
Patrick Chen, a CLSA befektetési csoport vezetője rámutatott, hogy a csipgyártó cégek nem függenek olyan mértékben Kínától, mint fordítva.
Úgy gondolom, hogy ezeknek a vállalatoknak az igazi kihívás továbbra is a keresletcsökkenésből fakad, nem pedig abból, ami geopolitikai szinten folyik
– tette hozzá.
A jelek szerint a szektor növekedése fokozatosan lelassulhat, mivel a fogyasztók a járványidőszak alatt feliratkoztak a különböző felhőalapú szolgáltatásokra, a vállalatok pedig átszervezték az irodáikat. Csakhogy a felhőpiacnak sincsen egyszerű dolga, az egyre emelkedő infláció miatt a befektetők attól tartanak, hogy a felhasználók költségcsökkentés céljából visszamondják az előfizetéseiket.
Ráadásul bizonyos csipekből és kulcsfontosságú alapanyagokból hiány is kialakult – amellett, hogy más típusúakból viszont készletek torlódtak fel –, ami még inkább visszavetette a felhőalapú tárolással foglalkozó vállalatok gyarapodását. Az előző negyedévhez képest a második negyedévben már lassabb éves bevételnövekedésről számoltak be a szektorban, a Google Cloud 8 százalékponttal, a Microsoft Azure 6 százalékponttal, az Amazon Web Services pedig több mint 3 százalékponttal esett vissza – írja a Reuters.
Visszatérve a TSMC-re, ahogyan Pelosi tajvani látogatása után Peking katonai gyakorlatokba kezdett a sziget körül, és kereskedelmi tilalmakat vetett ki, az elemzők azonnal jelezték, hogy a tajvani csipek, különösen amelyeket a TSMC gyárt, túl fontosak a világ és Kína számára ahhoz, hogy a csipfronton bármiféle nagyobb zavar álljon be.
Mehdi Hosseini, az amerikai Susquehanna technológai vállalat elemzője szerint, ha megnézzük a globális keresletet, a felhőalapú infrastruktúrát, az elektromos járműveket, az ipari létesítmények következő generációját, ezek mindegyike olyan csipeket igényel, amelyeket a TSMC-ben gyártanak.
Ha ne adj isten a TSMC tajvani gyárai nem tudnának működni, akkor a globális gazdaság nagyobb mértékben lassulhat le, mint a Covid–19-járvány alatt
– hangsúlyozta az elemző.
A kínai csipgyártók még mindig nagyon le vannak maradva
Bár gondolhatnánk arra, hogy Kína majd legyártja saját magának a félvezetőket az óriási gyártási kapacitása miatt, azonban a csipgyártóik még mindig le vannak maradva. Az elmúlt néhány évben már próbálták felpörgetni különböző támogató politikákkal a technológiát, ám még így sem tudták utolérni a szomszédos szigetet. Az egyik kínai csipóriásnak, a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) vállalatnak például 15 évébe telt, mire eljutott oda, ahol a TSMC tíz évvel ezelőtt volt – mondta Hosseini egy múlt heti interjúban a CNBC-nek.
Kína nem fér hozzá az élvonalbeli berendezésekhez, és sokáig tart a mérnöki tudás megszerzése is
– mondta.
A Trump-kormányzat alatt az Egyesült Államok lényegében megtiltotta a kínai technológiai óriáscégeknek, a Huaweinek és a SMIC-nek, hogy amerikai technológiát használjanak, beleértve a csipgyártó berendezéseket is. Ez azt jelentette, hogy 2020 vége óta a TSMC már nem tudott félvezetőket gyártani a Huawei számára.
David Hsu, az S&P Global Ratings társigazgatója szerint a TSMC kínai bevétele 2018 és 2020 között a teljes bevétel közel 20 százalékára nőtt. 2021-ben azonban a TSMC kínai kitettsége a teljes bevétel mintegy 10 százalékára esett vissza, a Huaweire vonatkozó tiltás után így más vállalatokhoz helyezték át a kapacitást.
A TSMC – amely az Apple egyik fontos beszállítója – erős tudott maradni, a második negyedévben mintegy 18 milliárd dolláros bevételről számolt be, ami több mint 40 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ezzel szemben a kínai SMIC ugyanebben a negyedévben 1,9 milliárd dolláros bevételt jelentett, ami, bár szintén több mint 40 százalékos növekedés, jóval elmarad a TSMC bevételétől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.