Teljes tanácstalanságban az amerikai kiskereskedelmi szektor

Két hónapon belül a második profitfigyelmeztetését tette közzé a 360 milliárd dollár kapitalizációjú Walmart a múlt héten. A kiskeresedelmi szektor egyik legnagyobbja iránymutató az ágazat egészére: az amerikai láncok történelmük egyik legnagyobb dilemmája előtt állnak; egyszerűen képtelenek megjósolni a kereslet és a kínálat várható alakulását. A második profit warningot azzal indokolták, hogy az infláció, különösen az energia- és az élelmiszerárak száguldása érzékenyen érinti a fogyasztási hajlandóságot.  

A Walmartot az árversenyképesség tette naggyá, a folyamatos leértékelések a cégkultúra részeivé váltak. Most azonban ez kényszerré vált, különösen a háztartási nagygépek esetében. A Walmart bejelentésére megremegtek a riválisok részvényárfolyamai is: gyengült az Amazon, a Home Depot vagy a Target kurzusa is. 

A Walmart figyelmeztetett arra, hogy a fogyasztók kiszámíthatlan vásárlási hajlandósága hazavágta a készletezési terveket. 

A Target májusban jelentette be, hogy árleszállításra kényszerül felgyülemlett készletei miatt, továbbá törli egyes megrendeléseit is. A Best Buy közölte, hogy a háztartási elektronikára fordított kiadások május óta tovább csökkentek. 

A szektor szereplői szerint a fogyasztók sokkal inkább arra költenek, amire a pandémia alatt nem tudtak: utaznak, étterembe járnak, így kevesebb ruhát, bútort vagy háztartási gépet vesznek. 

A kiskereskedők attól is tartanak, hogy az idén megismétlődik a tavalyi karácsonyi őrület: hiába özönlenek a (virtuális) áruházakba a vevők, az ellátási láncok töredezettsége miatt nincs elegendő áru. Így igyekeznek már most a nyár közepén-végén jó előre bespájzolni az ajándéknak valókból. 

A Barbie babákat gyártó Mattel a múlt héten jelentette be, hogy készletállománya 43 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Nagy riválisa, a Hasbro hasonló stratégiát követ. Láthatóan nem vállalnak kockázatot, ha rendelkezésre áll egy kurrens termék, bespájzolnak belőle. Tavaly a kínai és az amerikai kikötőkben csúcsforgalom volt, a szállítások késtek, a fuvardíjak az egekbe szöktek. Ennek az lett a következménye, hogy az amerikai kisker láncok megrendeléseinek tetemes része csúszva érkezett meg, így ezeket kénytelenek voltak bagóért árulni az ünnepek után, vagy – fizetve a raktározási költségeket - eltenni az idénre. 

A Prologis, amely raktárak bérbeadásával foglalkozik a múlt héten közölte, hogy átlagos foglaltsági rátája 96 százalékról 97,6 százalékra emelkedett. Az újonnan lízingelt amerikai raktárkapacitások volumene pedig egy év alatt 54 százalékkal emelkedett.  

A tengeri fuvardíjak ugyan csökkentek az idén az elmúlt évihez képest, de még mindig a pandémia előtti szinten állnak. A múlt héten például az egyik legnagyobb szállítmányozási cég, a Freightos adatai szerint egy 40 lábas konténer elszállítása Ázsiából az amerikai nyugati partra 6590 dollár körül volt. Ez nagyjából a kétharmadával alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt, viszont még így is a négyszerese a 2019-es átlagnak.  

A lakosság vásárlási hajlandósága viszont teljesen kiszámíthatatlan. A University of Michigan által számolt fogyasztói bizalmi index a mutató 70 éves történetének legalacsonyabb szintjére zuhant júniusban, bár júliusra kicsit javult a mutató.  

Ezzel párhuzamosan viszont a luxuscikkek jól mennek: az LVHM, a Harley-Davidson, a Louis Vuitton vagy mondjuk a Tiffany eredményei azt mutatják, hogy a vagyonosabb vevők körében azért még bőven van költeni való pénz.  

A száguldó infláció és a történelmi mélyponton álló munkanélküliség átrendezi a háztartási fogyasztást, amelyhez az amerikai kiskereskedelmi szektor egyelőre csak igyekszik alkalmazkodni.