Az Afgán Központi Bank betiltotta a kriptovaluták használatát, mire a hatóságok letartóztattak több, a tiltást figyelmen kívül hagyó kereskedőt – írja a Bloomberg.
„A központi bank utasítást adott nekünk, hogy minden pénzváltót, magánszemélyt és üzletembert tiltsunk el a csalárd digitális pénzekkel való kereskedéstől” – nyilatkozta az amerikai portálnak a heráti rendőrkapitány. Az ország északnyugati részén elhelyezkedő, több mint félmilliós Herát a kriptók központja volt, ahol most 13 kereskedőt tartóztattak le, majd óvadék ellenében szabadon engedték őket.
Húsz, a szegmenshez kapcsoló üzletet bezártak a nagyvárosban.
A tálibok kezdetben megtűrték a digitális pénzeket, majd év elején közölték: megvizsgálják, hogy a kriptovaluták mennyire illenek az iszlám törvényekhez. Így aztán sok afgán használta ki a lehetőséget és valóságos kriptoforradalom bontakozott ki az ázsiai országban.
Az Amerikai Egyesült Államok tavaly nyáron kivonult Afganisztánból, mire a tálibok augusztusban néhány nap leforgása alatt magukhoz ragadták a hatalmat. Válaszul Washington szankciókkal sújtotta az ázsiai országot, az Afgán Központi Bank vagyonát lefoglalták, a Swift pedig felfüggesztette tevékenységét.
Az afgán költségvetés nagy részét kitevő nemzetközi segélyek leálltak, ahogy a külföldön dolgozó afgánok utalásai is nehézségekbe ütköznek. Az ország lakosai csak nehezen tudnak készpénzhez jutni. Mindezek eredményeként Afganisztán gazdasága összeomlott, egyre többeket fenyeget a szegénység és az éhezés.
Élelmes afgánok így aztán egyetlen eszközhöz tudtak folyamodni: a kriptovalutákhoz.
A globális bankrendszertől elzárt országban a digitális pénzek segítségével lehetett a legkönnyebben pénzt be- és kijuttatni. Az ország lakosai okostelefonos alkalmazásokkal, a tálibok és a bankok megkerülésével pillanatok alatt tudtak kriptóban utalni, de számlák fizetésére és vásárlásra is használhatták.
A segélyszervezetek is felfigyeltek a lehetőségre, és az országban tevékenykedő NGO-k kriptovalutában küldtek támogatást az afgán családoknak, amelyek aztán a helyi pénzváltóknál átváltották afgánira, miután a többi pénznemet a tálibok betiltották.
Mindezt teljesen anonim módon, így a hatóságok, a tálibok és a szankciókat kivető Washington tudta nélkül tudták megtenni.
Sokan a kriptók segítségével tudtak külföldre menekülni, míg az iráni határtól 121 kilométerre lévő Herátban virágzott a kereskedelem. 2020-ban még minimális volt a fizikai formával nem rendelkező digitális pénzek jelenléte Afganisztánban, így még a rangsorban sem szerepelt az ország, tavaly azonban a 20. helyre ugrott.
Bár Afganisztánban körülbelül nyolc és fél millió internethasználó van, az ország 40 milliós népeségéhez viszonyítva kevesen vannak.
Az ázsiai országban magas az írástudatlanság szintje és gyakoriak az áramszünetek, márpedig ezek nem kedveznek a kriptovaluták terjedésének. Így aztán az afgán társadalomnak csak egy része tudta kihasználni a digitális pénzben rejlő többségeket, mivel a többség nem ért hozzá, de így is sokak életét tette könnyebbé. A tálibok mostani lépésével azonban ennek is vége van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.