India, a világ legnagyobb rizsexportőre több mint 150 országba szállít, a kivitel most bejelentett megvágása pedig világszerte súlyos csapást mér a már amúgy is csúcson lévő élelmiszerárakra.
Megfigyelők szerint a 20 százalékos új exportvám valószínűleg csökkenti az indiai rizs népszerűségét, és a vásárlók a rivális thaiföldi, valamint vietnámi készletek felé fordulhatnak, hiszen e két országnak amúgy is érdekében áll a kivitel felpörgetése, illetve az árak növelése.
Az indiai rizsexport volumenét jól mutatja, hogy tavaly 21,5 millió tonnás rekordot ért el a kivitel, ami önmagában több, mint amennyit a következő négy termelő (Thaiföld, Vietnám, Pakisztán, Egyesült Államok) összesen piacra dobott.
A péntektől hatályos rendelet nem vonatkozik az előfőzött és a basmati rizs kivitelére, viszont megtiltja a hántolt rizs exportját, amelyet eddig néhány szegény afrikai ország vásárolt előszeretettel. A tilalom Kínának is betesz, ugyanis a távol-keleti ország volt a hántolt rizs legnagyobb felvásárlója, 2021-ben 1,1 millió tonnát rendelt belőle.
Ez egyébként a tápértékét tekintve nem rosszabb az egyéb kategóriába sorolt rizsféléknél, viszont kisebb szemű, és ez csökkenti a népszerűségét. Ezt a fajtát főként takarmányozásra használják. A vám a fehér és a barna rizst érinti, amely az indiai export 60 százalékát adja.
A vám miatt az indiai rizs versenyképtelenné válik a világpiacon, emiatt a kivitele legalább negyedével eshet vissza a következő hónapokban
– panaszolta India legnagyobb rizsexportőr cége, a Satyam Balajee ügyvezető igazgatója. Himanshu Agarwal szerint a kereskedők azt szeretnék elérni, hogy legalább a már megkötött szerződésekre ne vonatkozzon a 20 százalékos pluszteher, mivel sem a vevők nem fizethetnek 20 százalékkal többet, hiszen rögzített áron aláírt szerződéseik vannak, sem az eladók. Az utóbbiak nem számíthattak arra, hogy exportvámot vet ki a kormány a terményre.
Az új szabályozás a globális piacra is hatással lesz, ugyanakkor India rizstermesztéséről is aggodalomra okot adó hírek érkeznek, a kulcsfontosságú rizstermelő államokban, így Nyugat-Bengálban, Biharban és Uttar Pradesben az átlag alatti csapadékmennyiség következtében kisebb termés várható.
India az idén már betiltotta a búzaexportot és korlátozta a cukorszállításokat is. A kormány még tavasszal döntött a búza kiviteli tilalmáról, azután, hogy korábban 10 millió tonnás rekordtermést célzott meg, ugyanis az orosz–ukrán háború miatt a piacon attól tartottak, hogy kiesik a világ egyik vezető búzaexportőre, Ukrajna.
Már akkor hangsúlyozták az illetékesek, hogy az ellátásbiztonsághoz szükséges mennyiség kivitelét nem korlátozzák, a döntés az esetleges felhalmozás ellen irányul.
Az idén valamennyi élelmiszernövény ára emelkedett, most a rizs is felzárkózik hozzájuk
– mondta egy kereskedőcég vezetője. A szakemberek abban egyetértenek, hogy az indiai döntés tovább emeli az alapvető étkezési alapanyagok piaci árát, és drágulást indít el a búza és a kukorica piacán, tovább mélyítve az élelmiszer-infláció miatti aggodalmakat. Az utóbbi időben jelentősen emelkedett a rizs ellenértéke a világpiacon. A mértékadó chicagói árutőzsdei jegyzés az idén 19 százalék körüli ralin van túl.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.