Kínai hatásra csökkenhet az infláció Európában

Júliusban már mérséklődött a havi alapú globális infláció, 0,3 százalékos havi árindexet mértek a tavaszi hónapokra jellemző 0,7 százalék után. A számokban nem szerepel Törökország, ahol kiugróan magas, 80 százalék feletti az árindex. 

A csökkenés a nyersanyagoknál a leglátványosabb. A Brent olajtípus hordóját hétfőn napközben 95 dolláron jegyezték, míg június elején 120 dollárba került, a réz ára 28 százalékkal mérséklődött, az ENSZ élelmiszerár-indexe pedig 1,9 százalékot esett augusztusban a júliusihoz képest, és már ötödik hónapja lejtmenetben van. Ugyanakkor az Egyesült Államokból származó európai importcikkek ára 1,9 százalékkal emelkedett júliusban, igaz, márciusban 3,2 százalék volt a plusz. 

– hangsúlyozta Omair Sharif, az Inflation Insights előrejelző cég vezetője.

Az Egyesült Államok lehet a kakukktojás

Némileg más a helyzet az Egyesült Államokban, ahol töretlenül emelkednek a szolgáltatások árai, különösen a lakhatás költségei, a munkaerőpiac is feszített állapotban van, így a bérnövekedés üteme 20 éve a legmagasabbra rúgott. A Federal Reserve elnöke, Jerome Powell nemrég azt mondta, hogy a júliusi infláció valamivel kisebb üteme kevés ahhoz, hogy a jegybank lassítson a kamatemelések ütemén. 

A New York-i Fed közgazdászai kimutatták, hogy az importált alapanyagok árnövekedése sokkal gyorsabban begyűrűzött az utóbbi időben az Egyesült Államok hazai termelői áraiba, mint a Covid-járvány előtt. Azt azonban, hogy ennek a fordítottja is igaz lesz-e, az Egyesült Államok gazdaságának állapota határozza majd meg. Egyelőre azonban ott még nem indult el a csökkenés, ugyanis

Ennek oka alapvetően a belső folyamatokban keresendő. Az instabil inflációs várakozások, a magasabb bérinfláció, a hazai forgalmazók nagy piacbefolyásoló ereje és a magasabb szállítási költségek egyaránt felfelé nyomják a mutatót – mondta a Nomura Securities vezető amerikai közgazdásza.

Kínából jöhet a megváltás

A világ második legnagyobb gazdaságában már erősen látszódnak a gondok – írja a WSJ. Kína gazdasága negyedéves alapon mindössze 0,4 százalékkal nőtt a második három hónapban. Ez két éve a leggyengébb adat. A tavaszi hanyatlást a koronavírus miatti lezárások okozták, míg a mostani mélyrepülés az ingatlanválság számlájára írható. Ebben is a beruházási hajlandóság visszaesése az egyik legmeghatározóbb tényező,  emiatt ugyanis zuhan az energiahordozók iránti kereslet. 

A kínai kormány adatai szerint júliusban a benzinimport volumene 36 százalékkal, az acélé pedig negyedével esett vissza, az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly Kína használta fel a globális vasércexport 72 százalékát, a finomított réz 55 százalékát, és az olaj 15 százalékát. Az adatokból látszik, hogy az erőforrásra éhes gazdaság bármilyen hanyatlása nyomást gyakorol a globális nyersanyagárakra – mondta Edward Gardner, a Capital Economics nyersanyagpiaci közgazdásza.

Mint megírtuk, a szolgáltatószektor beszerzésimenedzser-indexe is hanyatlani kezdett, ugyanis a Caixin azt közölte, hogy a mutatója 55 pontra csökkent. 

 – hangsúlyozta Warren Patterson, az ING nyersanyagpiaci stratégája.

Összességében bő a kínálat, a belföldi kereslet viszont gyenge, ez pedig deflációhoz vezethet. 

 – foglalta össze Thomas Gatley, a Gavekal Dragonomics vezető elemzője. Ez a hatás egyelőre az Egyesült Államokban még nem érzékelhető, ugyanis a Kínából származó amerikai import ára 2,8 százalékkal nőtt júliusban éves alapon, ugyanakkor a drágulás üteme mérséklődött, márciusban még 4,9 százalékot mértek.

Bill Adams, a Comerica Bank munkatársa szerint idén az orosz–ukrán fejlemények nyomaszthatják a piacokat, beleértve a kínai lakhatási válságot, és annak globális inflációra gyakorolt hatását.

Korábban arról számoltunk be, hogy a forró nyár aszályt okozott Kínában, és egyes gyárak termelését is korlátozták, ami szintén hat a globális növekedésre, illetve az ellátási láncokra is. Akkor szakértők 3-4 százalék közé tették a kínai gazdaság növekedését.