Ma Varsó lő, holnap az EKB, fokozódhat Közép-Európa magányossága

Alapvetően jó hangulatban várják a közép-európai devizák a régió szerdai fő gazdasági eseményét, a lengyel jegybank kamatdöntő ülését, a cseh korona folytatódó imbolygása azonban figyelmeztető jel. Miközben a világ jegybankjai nagyobbnál nagyobbakat emelgetnek kamataikon, Prágában befejezték. Könnyen lehet, hogy Varsóban is ennek adják ma jeleit, és a fáziseltolódás a későbbiekben rosszul jöhet a régió devizáinak. 

Az alaphangot a régiós piacok és gazdaságok számára az euró árfolyamának mozgása és az európai energiaválság hírei adják meg, mely utóbbiak hatalmas kilengéseket idéznek elő a földgázárakban, megrángatva a közép-európőai devizákat is.

Az euró–dollár árfolyam az utóbbi napokban nem mutatott a korábbiakhoz hasonlóan határozottan irányt, az egységes valuta a paritás – az egy-az-egyben váltás – közelében mozgott fel-le. Egy nappal az Európai Központi Bank ülése előtt, szerda délelőtt épp némileg erősödőben van az euró. Ezt lekövette a forint és a zloty is, hiszen a földgázárak mozgása most épp nem okoz zavart: a németországi orosz szállítások leállásának hírei nyomán az árak felugrottak, de azóta visszatáncolták, ahogy az olajárak is, miután az OPEC+ döntése a kitermelés csökkentéséről feljebb tolta őket.

a hektikusan változó hírek hatására, akár egy napon belül is. 

A helyi piacokat befolyásoló tényezők közül lassabban változik a monetáris, illetve a költségvetési politika, és Budapest és Varsó számára régóta húzódó és lezáratlan ügy a visszatartott uniós pénzek sorsa is. Az utóbbiak közül ma Lengyelországból várhatók fontos hírek, holnap pedig az Európai Központi Bank (EKB) mozgathatja meg az euró árfolyamait. 

Devizakockázat: Varsó lassít

Miközben Európa egésze a recesszió szélére sodródott – sőt egyes országai, mint a lengyelek is, minden bizonnyal már benne is vannak – a mindenütt felszökött inflációval folytatott küzdelemben hatalmas fáziseltolódás alakult ki az EKB és a közép-európai jegybankok közt.

Az euróövezet jegybankja csak idén júliusban kezdte el emelni kamatait, a régiónkban azonban már több mint egy éve folyik a nyaktörő ütemű szigorítás, ami különösen rázós időkben jót tett a közép-európai devizák árfolyamának, igaz, hogy még így is hatalmas verést kaptak a dollár idei diadalmenete közepette.

ha a lengyel nemzeti bank (NBP) szerdai döntései megerősítik, hogy a régió legnagyobb gazdasága is közel került a monetáris szigorítás befejezéséhez. Mi történhet emiatt rossz esetben a régió devizáival, az sejthető a cseh korona mozgásából. A korona mérsékelt gyengülő pályán van, mióta a nyári személyi változások nyomán a prágai jegybanknál kiderült, hogy nem szigorítanak már tovább. A bank hatalmas devizatartalékaiból ad el, hogy a korona gyengülése mérsékelt maradjon. A lengyel és a magyar jegybanknak azonban nincsen ilyen tűzereje.

Az NBP-vel kapcsolatban az a várakozás, hogy kiéleződik a feszültség a Monetáris Politikai Tanácson belül, hiszen a magas infláció szigorítást, az egyre kellemetlenebb gazdasági visszaesés enyhítést diktálna. Az elemzői konszenzus szerint egy apró, 25 bázispontos kamatemelés lehet a konszenzus. A Société Générale elemzői jegyzete szerint a piacok összesen 40 bázispontnyi szigorítást áraznak a következő 12 hónapra. 

és akármi is lesz a kimenetele, valamelyik tábor – a héjáké, vagy a szigorításelleneseké – elégedetlenségét fogja kifejezni – vélte Tatha Ghose, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője. 

Ha a nemzetközi környezet elromlik, a monetáris politikai fellazulásból rosszul jöhet ki a zloty, és előfordulhat, hogy a vele gyakran együtt mozgó forint is. Összehasonlításképpen, a G10-jegybankok közül szerdán a kanadai is ülést tart, és tőlük 75 bázispontos szigorítást vár a piac. Hasonlóképp a csütörtökön döntő EKB-tól is.

– írta Ghose.

Devizakockázat: határozott-e az EKB?

Az Atlanti-óceán mindkét oldalán jelentős kamatszigorítást várnak az elemzők a történelmi magasságokban járó infláció elleni küzdelem jegyében. Az euró bajait nagyobbnak ítélik, ezért is süllyedhetett a paritás alá a dollár ellenében. 

A nyár végétől némileg enyhült a nyomás az eurón – amit köszönt a forint is –, hiszen az EKB csütörtöki üléséhez közeledve a bank döntéshozóinak nyilatkozatai alapján is megerősödött a várakozás, hogy a recesszióra utaló egyre több jel ellenére is nem 50, hanem 75 bázispontos emelés következik a jelenleg 0,5 százalékos irányadó kamatban. Ennél kisebb aligha segítené a forint számára is irányadó euró árfolyamát a dollár ellenében, sőt talán ennyi sem.

Ahhoz, hogy meglepje a piacot és megerősítse azt az állítását, hogy komolyan az infláció elébe akar vágni, az EKB-nak 100 bázispontot kellene emelnie

– írták jegyzetükben a Saxo Bank elemzői, és az EKB iránymutatása is fontos lesz – tették hozzá.

Az utóbbit – a jegybankárok iránymutatási hajlandóságát – illetően sokan szkeptikusak mostanában, tekintve hogy az inflációs és gazdasági aktivitási adatok rengeteg bődületes meglepetést hoztak az előrejelzésekhez képest az elmúlt egy évben.