Meglépte az EKB: itt az eurónak a szteroidinjekció

A döntés: 75 bázispontos újabb kamatemelés. A gigantikus kötvényvásárlási programhoz azonban nem nyúltak hozzá, az EKB továbbra is azt tervezi, hogy a lejáró papírokból származó pénzt újra befektetik, legalább 2024 végéig – áll a bank közleményében.

Ha lehet, az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki döntéseit még nagyobb izgalom előzte meg, mint a július 21-i ülést, amelyen az eurózóna jegybankja évtizedes szünet után ismét kamatai emelésébe kezdett. Időközben egyre kézzelfoghatóbb alakot öltött az európai recesszió rémképe, emiatt az euró árfolyamára ránehezült a kétely, vajon ilyen helyzetben is ragaszkodik-e az EKB ahhoz, hogy radikális szigorítással harcoljon a rekordmagasságokba szökött infláció ellen.  

Mivel a Federal Reserve-től, amely négy hónappal az EKB-t megelőzve kezdett a kamatemelésekbe, további erőteljes szigorítást várnak a piacok, a késlekedő euróövezet devizája a nyáron több menetben a paritás – az egy az egyben váltási szint – alá gyengült a dollár ellenében.

Az EKB döntéshozói azonban az elmúlt hetekben újabb radikális lépésre készítettek fel, és mivel a piaci résztvevők közül egyre többen kezdtek el várni  50 helyett egy 75 bázispontos emelést, a csütörtöki döntést már az 1,0-nél erősebb szinten várta az euró, segítve a forint magához térését is.

Ám az euró frissen szerzett erejét egy sor tényező fenyegeti. 

Christine Lagarde, az EKB elnöke a 14:45-kor kezdődő sajtótájékoztatón ad – vagy nem ad – iránymutatást arról, várható-e további szigorítás, és mekkora lehet a léptéke. A közleményből nem sok derült ki: az EKB megerősítette, hogy a kamatok normalizálását a 2 százalékos inflációs cél elérése érdekében előrehozták (angolul: frontload).

A legerősebb rész a szövegben: a kormányzótanács értékelése szerint azt várják, hogy 

tovább emelik a kamatokat, hogy visszafogják a keresletet és védekezzenek az inflációs várakozások kitartó feltolódása ellen. Ám emellett azt is megismételték, hogy a következő döntések a beérkező adatoktól függnek, és az „ülésről ülésre” módszert követik. Nem kell mély szövegelemzés ahhoz, hogy láthatóvá váljék az ellentmondás: a bank akar is, nem is előremutató kommentárt adni.

Már rövid távon is számít, hogyan alakul az európai energiaválság, a földgáz és az energia ára. Az EKB számára alapvető folyamatokat – az inflációt és a recessziós veszélyt – az is befolyásolja, támogatásra találnak-e a tagállamok részéről az Európai Bizottság javaslatai az orosz energia árának korlátozásáról, illetve a fogyasztók kompenzálásáról az eddigi nyaktörő tempójú áremelések miatt. Két hét múlva pedig megtudhatjuk azt is, milyen tempóban folytatja a maga szigorítását, és hogy látja a jövőt a Federal Reserve.