Irán kész nagyobb szerepet vállalni az energiapiacon, több országgal is tárgyal a gázexport lehetőségéről – jelentette ki Ali Bakeri Káni, iráni külügyminiszter-helyettes szerint Budapesten.
A tárcavezető kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a magyar fővárosba, és kijelentette, hogy közel-keleti ország egyelőre nem szállít olajat nyugati országoknak, de ennek lehetőségéről több európai országgal is egyeztet.
Kiemelte, hogy bár Iránnak jelenleg nincs kapacitása cseppfolyósított gáz (LNG) exportálására, kész gázt szállítani átalakító terminálokhoz, amiből Irán rendelkezik a világ második legnagyobb készletével – írja az MTI. A politikus beszélt Irán közel-keleti szerepéről, kiemelve, hogy Teherán elsődleges célja a régió stabilitásának megteremtése, és ez az egyik oka annak, hogy kérte felvételét a BRICS-országcsoportba és a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe.
Szerinte a perzsa állam biztonságos ország, viszont a térségben több válsággóc van, például Szíria és Jemen, valamint Izraelt bírálta, amely szerinte szándékosan igyekszik aláásni a régió országainak stabilitását. Bakeri Káni sajnálatát fejezte ki az Európai Unió és Irán közötti kapcsolatok meggyengülése miatt, és úgy vélte, az EU az európai érdekek helyett az amerikai érdekeket helyezi előtérbe.
Viszont jelezte, hogy Teherán továbbra is nyitott a kapcsolatok mélyítésére. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy míg az európai államok továbbra sem vásárolnak iráni kőolajat, addig az utóbbi években Kína lett az iráni olaj legnagyobb felvásárlója. Az ukrajnai háború kapcsán a külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: Teherán mindig is a háború ellen volt, és a vitás kérdések politikai útra terelését sürgette.
Kijelentette: az unió Moszkva elleni szankcióit elsősorban az európai országokban élők sínylik meg. Az immár harmadik hete tartó iráni tüntetésekről a politikus elmondta: Teherán álláspontja továbbra is az, hogy a megmozdulásokat külföldről szítják, a társadalmi elégedetlenséget pedig több, az Iszlám Köztársaság területén aktív terrorcsoport igyekszik kihasználni, elsősorban az ország északnyugati és délkeleti határterületein.
Az iráni atomalku felélesztését célzó, tavaly elkezdődött bécsi egyeztetésekkel kapcsolatban Bakeri Káni elmondta: még mindig akadnak nyitott kérdések. Az iráni és az amerikai fél európai koordinátorokon keresztül megtette egymásnak az ajánlatait, ám a részletekre nem tért ki.
A közös átfogó cselekvési tervet (JCPOA) vagy egyszerűbben iráni atomalkut 2015-ben írta alá Irán, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Oroszország, Egyesült Királyság, Kína, Egyesült Államok és Franciaország), valamint Németország. Donald Trump amerikai elnök 2018-ban bejelentette, hogy Washington kilép az iráni atomalkuból. Ezután az Egyesült Államok még keményebb szankciókat hozott Iránnal szemben, amit Teherán azzal torolt meg, hogy urándúsítását a fegyverprogramhoz szükséges szint közelébe emelte. Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök többször is jelezte, hogy Washingtont kész visszatérni az atomalkuhoz. A kölcsönös bizalmatlanság közepette az 5 + 1 csoport tavaly április óta tárgyal Bécsben Iránnal az atomalku helyreállításáról. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.