Kijev váratlan NATO-felvételi kérelme erősen teszteli a Nyugat egységét
Noha Ukrajna újabb katonai sikereket ért el a Harkiv térségében folyó harcokban, a Nyugat sokat hangoztatott támogató egysége közelebbről szemlélve mindinkább repedezik. Mint a Politico megjegyzi, az Ukrajna NATO-tagságával egyet értő közép-, kelet-közép-európai elnökök, vezetők közül látványosan hiányoznak a magyarok és a bolgárok. (Egyébként a horvátok és a szlovének sem támogatták a kijevi kérést.) Az apropó: Vlagyimir Putyin a részleges mozgósítás elrendelésével reagálásra késztette Zelenszkij ukrán elnököt, aki teljesen váratlanul hivatalosan kérte országa soron kívüli NATO-felvételét.
A kellemetlen kérés
A kijevi – nem teljesen váratlan – folyamodvány felkészületlenül és kellemetlenül érte a brüsszeli NATO-főhadiszállást, akárcsak az EU-vezetést. A remélt egységes támogatás helyett a NATO meghatározó országai, mindenekelőtt az USA, valamint Németország, Nagy-Britannia és Franciaország szokatlanul hűvösen fogadták Kijev kérését, és kifaroltak a direkt, határozott válaszadásból. Ezt a nagyobbak közül egyedül Kanada vállalta, és reagált pozitívan az ukrán elnök kérésére.
Emiatt Zelenszkij a hét végén kénytelen volt visszavonulót fújni.
Ezt azzal jelezte, hogy megköszönte az érintett országok – a 30 tagú NATO mintegy harmada – államfőinek Ukrajna NATO-tagfelvételi kérelmének a támogatását.
Németországban már a kormány, sőt a vezető párt is megosztott az ukránok támogatásával kapcsolatban. Christine Lambrecht védelmi miniszter az ARD központi tévéállomás egyik műsorában egyértelműen megfogalmazta: „
Németország nem válik háborúpártivá”,
azaz nem engedi, hogy a többi NATO-taggal együtt Ukrajna támogatása miatt, annak ürügyén belecsússzon egy Oroszországgal vívandó háborúba. Vele szemben a „háborúpártiak” egyik emblematikus egyénisége, Karl Lauterbach egészségügy-miniszter áll, aki az állította:
„háborúban állunk Putyinnal”.
Tovább árnyalja a képet, hogy a két, e kérdésben szemben álló nézeteket képviselő miniszter egyaránt a legerősebb kormánykoalíciós partner, a szocdem párt (SPD) tagja.
Belső viták
Nemcsak német kormányszinten érződik a megosztottság, az elbizonytalanodás. Németország, Európa, a nyugati világ egyik legtekintélyesebb hetilapja, a hamburgi Der Spiegel októberi első számában közölt cikkei, kommentárjai is ezt tükrözik. Vegyük a legaktuálisabbat, a Északi Áramlat 1, 2 csöveinek felrobbantását. Azt már Németországban sem vonják kétségbe, hogy valakik felrobbantották. De kik és miért?
Míg a Der Spiegelen belül a józanabbak a várjuk ki a vizsgálat végét, ne hamarkodjuk el a dolgot sommás döntésekkel álláspontot vallják, addig a lapon belüli háborútámogatók egyértelműen úgy beszélnek Oroszországról mint a tettesről. A hetilap az online kiadásában is több oldalról próbálja megközelíteni ezt a kérdést.
Noha sok mindent lehet Moszkva nyakába varrni, ezzel a csőrobbantással még várni kellene, amíg ki nem vizsgálják az ügyet, és egy pártatlan szakértői bizottság a helyszínen nem végez szemlét – derül ki a legtöbb, a témával foglalkozó írásból.
Thomas Fischer 69 éves büntetőbíró, akinek saját kolumnája van a Der Spiegelben, legújabb cikkének (amelynek a mottója: Hogyan tekint Németország az Oroszországi Föderációra?) a mondatai tele vannak kérdőjelekkel. Putyin, az abszolút kudarc jelképe? – kérdi. Oroszország elnöke egyik hibát, átgondolatlan döntést a másikra halmozza. Ostobaságának megkoronázásaként felrobbantja a saját csővezetékét is – állapítja meg. – Vagy még sincs így? – mond ellent látszólag önmagának is.
Christian Stöcker 49 éves újságíró, a kognitív pszichológia professzora, az információ megszerzése, feldolgozása és hatása szakértője. Ugyancsak saját kolumnája van a Der Spiegelben, amelyben a moszkvai propagandagépezet és annak országon túli fogékony részeseinek, anyagai feldolgozóinak, terjesztőinek szerepét vizsgálja – nemcsak a német-orosz viszony, az északi-tengeri csővezeték felrobbantása kapcsán.
Legfrissebb cikke szerint a csővezetékrobbanásokat követően az oroszbarát nemzetközi propagandagépezet, a németországi szélsőjobboldali AfD párt, a német szélsőbaloldali párt, a Die Linke, az amerikai republikánusszimpatizáns Fox News (Tucker Carlson műsorvezető) és a putyini Kreml sajátos uniszónóban ezerrel nyomják megfellebbezhetetlen ítéletüket, hogy csak az USA lehet a tettes. Kiszakítva összefüggéseiből, bizonyításképpen Joe Biden egy több hónapos, 2022. február 7-én – egyébként Olaf Scholz német kancellár társaságában, egy közös sajtóértekezleten – tett megjegyzését idézik, amely szerint
ha az orosz tankok megindulnak Ukrajna irányába, „nem lesz többé Északi Áramlat 2”.
Felemlegetik az egyik legelkötelezettebb atlantistát, a világhírű publicista, az amerikai Anne Applebaum férjét, az egykori lengyel külügy- és védelmi minisztert Radek Sikorskit is, aki a robbantások hallatán spontán tweetet küldött az információs univerzumba: Köszönjük neked, USA.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.