A Bloomberg elemzői konszenzusa szerint csütörtöki ülésén újabb 75 bázisponttal emeli irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB).
Elemzői vélemények szerint a monetáris szigor miatt a német gazdaság jövőre fél százalékkal zsugorodhat. Viszont a jegybank kénytelen valamit kezdeni a 2 százalékos inflációs cél csaknem ötszörösét elérő, 10 százalékos inflációval.
Az év elején még elképzelhetetlen volt ekkora monetáris szigor, a Fed azonban háromszor egymás után emelt ekkorát, és az inflációs folyamatok is kedvezőtlenül alakultak.
Az EKB-t sokan kritizálták azért, mert jóval az amerikaiak után kezdte meg szigorító ciklusát, júliusban emeltek 50 bázispontot
– ezzel 2014 óta először volt példa arra, hogy nem negatív tartományban tartózkodott az irányadó kamat. Számos elemző ennek tudja be, hogy az euró árfolyama a paritás alá süllyedt a dollárral szemben, az erős dollár „romba dönti a világot”. Bizonyos értelemben visszatért a hetvenes évek: „a mi pénzünk, a ti problémátok” – mondta 1971-ben John Conally amerikai pénzügyminiszter.
Csütörtökön így 1,5 százalékra emelkedhet az eurókamat, s nem valószínű, hogy itt megállna a későbbiekben, a Bloomberg elemzői konszenzusa szerint
a ráta márciusban tetőzhet 2,5 százalékkal.
A következő kamatemelések azonban várhatóan kevésbé lesznek drasztikusak. A csütörtöki EKB-ülésen valami konkrétumot végre mondani kellene arról is, hogy mi lesz a jegybanknál a gazdaságélénkítő kötvényvásárlások során felhalmozott értékpapír-állománnyal és a kedvezményes hitelekkel.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztetett, hogy a gyors infláció és a lanyha gazdasági növekedés „mérgező elegyet alkot”, így az eurózóna 19 tagállamának több mint a fele csúcszhat recesszióba az idén télen. Ennek ellenére az IMF a kamatszigor folytatódására számít jövőre is.
Joachim Nagel, a német Bundesbank közismerten héja elnöke azonban a múlt héten Washingtonban közölte:
„Az EKB nem állhat meg túl korán.”
Hasonló állásponton volt a szlovák Peter Kazimir is. A piac 2023-ra már 3 százalék feletti alapkamatot áraz, ami nagyjából egybeesik azzal a szinttel, amelyet az EKB igazgatóságának belga tagja, Pierre Wunsch már észszerűnek nevezett. Ezzel szemben a hagyományosan lazább monetáris politikát favorizáló déliek közül a spanyol központi bank 2,25-2,5 százaléknál vár fordulatot. A portugál Mario Centeno szerint jelenleg
a legnagyobb veszély az, ha az EKB túl messzire megy.
A Bloomberg közgazdászai szerint az EKB szigorítási ciklusának 2023 februárjában lesz vége.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.