Drágábban kávézhatunk mostantól, erről is szólt a brazil elnökválasztás
Napokkal a brazil elnökválasztások után még nagyban tüntetnek a voksoláson vesztes, jobboldali Jair Bolsonaro elnök hívei. A kávépiac azonban azonnal árazni kezdte a baloldali Lula da Silva győzelmét. Az egész októberben eső határidős Arabica jegyzések a választás hétvégéjén fordultak emelkedésbe. Az október eleji 230 dollár közeli szintekről október végéig 168 dollárig süllyedt a jegyzés. Majd
hét elején 170 dollár alól 180 dollár fölé pattant a kurzus.
A brazil kávétermelés meghatározó a világpiacon. Mondhatni, minden csésze kávéban Brazília tükröződik. A világ legnagyobb kávétermelője, Amerika elsődleges kávébabszállítója, nemcsak a globális kávépiacot uralja 30 százalékos részesedéssel, de a többi kávétermelő lehetőségeit is szigorúan kiméri. A többiek szinte csak akkor jutnak szóhoz, ha Brazíliában gyenge a termés.
A kávépiac középtávú kilátásait a régi és az új elnök eltérő agrárpolitikája teszi bizonytalanná, míg távolabbi horizonton a környezetvédelmi nézeteik ütközése izgalmas.
Amíg Bolsonaro a „nagy cégek embere”, addig Lula a farmerek és az őslakosok szószólója volt a választási kampányban.
Bolsonaro elnöksége alatt a nagyvállalatok kerültek lépéselőnybe, s a letarolt síkvidéki földeken, a vegyszeres növényvédelmet igénylő, nagy táblákban termelt, napsütötte kávé dominált.
Ezzel szemben
a választáson győztes Lula azt ígérte, hogy elnöksége alatt támogatni fogja a kisebb gazdaságokat, beleértve az őslakos termelők erdei parcelláit is.
Ezek a földek erdős, dombos vidékeken fekszenek. A kisparcellás kávéültetvények lombkoronás területeken találhatók, az árnyékos kávé kevesebb vegyszert igényel.
Hogy miért emelkedik a kávé ára? Azért, mert a Lula kampányában felkarolt, kisebb parcellákon dolgozó, fenntarthatóbb kávétermesztők csak addig képesek nyereségesen működni, amíg a nagy kávécégek tömegkávét termelnek és kielégítik a globális keresletet. A kicsik pedig specializálódnak, s a mennyiség helyett a minőségre fókuszálnak, kielégítve a kényesebb ízlésű fogyasztókat meg a kávébolondokat.
Miért lélegezhet fel a Föld?
Bár Brazíliában elég szigorúak a földhasználati törvények, így például a tulajdonosok papírforma szerint legfeljebb a terület 20 százalékát művelhetik, míg 80 százalékon meg kell hagyni az őshonos növényzetet. De Bolsonaro elnöksége alatt nem vették komolyan az ellenőrzéseket. Míg Lula azt ígérte a kampányban, hogy győzelme esetén komolyan veszik a brazil esőerdők védelmét.
Mi a mai kávétermelők hosszú távú érdeke?
Szakértők attól tartanak, 2050-re a mai nagy kávétermelők, így Brazília, Vietnám, Indonézia, Kolumbia és Etiópa már nem igazán lesznek alkalmasak a kávétermesztésre. A túlművelés és az őshonos növényzet visszaszorítása ugyanis befolyásolja a csapadékmennyiséget és a föld vízmegtartó képességét. Már jelenleg is az aszály és az elsivatagosodás a kávétermelők legfőbb ellensége. Vagyis Lula programja hosszabb távon a brazil kávétermelők érdekeit szolgálhatja.
Kik nyerhetnek a túlműveléssel saját ültetvényeiket kipusztító kávétermelők kárán?
Ágazati szakértők szerint a következő évtizedekben előtérbe kerülhetnek az Egyenlítőtől távolabb fekvő területek. Így Kína, Argentína és Uruguay is fontos szereplője lehet a globális kávépiacnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.