Iránymutatást tett közzé az energiaválság kezelésére az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság (EB) elindította európai szemeszterének 2023-as ciklusát, ennek keretében iránymutatásokat adott ki az energiaválság kezelésére, valamint az öreg kontinens zöld- és digitális átállásának segítésére – közölte a brüsszeli testület az európai szemeszter ma közzétett őszi csomagjában.
Jelentésében az EB azt írta, hogy a magas energiaárak, az infláció, az ellátási zavarok, a megnövekedett adósságszint, valamint az emelkedő hitelfelvételi költségek kihatnak az üzleti tevékenységre, és csökkentik a háztartások vásárlóerejét. Ezek a kihívások összehangolt fellépést igényelnek, mert csak így biztosítható az energiaellátás, a gazdasági stabilitás, valamint a háztartások és a vállalkozások védelme.
Az európai szemeszter keretében megvalósuló gazdaságpolitikai koordináció segíteni fogja a tagállamokat azáltal, hogy prioritásokat határoz meg, valamint szakpolitikai iránymutatást nyújt az elkövetkező évre vonatkozóan
– írta az uniós testület. Az európai szemeszter őszi csomagjában az idei éves növekedési jelentéssel kapcsolatban az EB közölte: alapvető fontosságú, hogy középtávon folytatódjon a társadalmi és gazdasági ellenálló képesség fokozása, valamint a fenntartható növekedés előmozdítása.
Az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mielőbbi megszüntetésére irányuló uniós terv, a REPowerEU célzott beruházások és reformok révén kiegészítő forrásokat fog mozgósítani az uniós energiarendszerek ellenálló képességének növelésére és az energiaszegénység megelőzésére.
Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás értelmében az euróövezeti tagállamoknak 2023–2024 folyamán egyebek mellett össze kell hangolniuk költségvetési politikáikat, hogy az infláció időben visszatérjen az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos középtávú célhoz.
Biztosítaniuk kell, hogy az energiaválság miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott támogatás költséghatékony és ideiglenes legyen.
Továbbá elő kell mozdítaniuk a bérek olyan alakulását, amely megőrzi a munkavállalók vásárlóerejét, ugyanakkor korlátozza az inflációra gyakorolt másodlagos hatásokat. Kiemelték, hogy az uniós munkaerőpiac 2021 harmadik negyedéve óta teljes mértékben kilábalt a koronavírus-járványból, és jól teljesít, a foglalkoztatás meghaladja a világjárvány előtti szintet.
Meg kell erősíteni azokat a szakpolitikákat, amelyek elősegítik a munkavállalók számára a keresett készségek elsajátítását, ezáltal csökkentve a magas munkaerő- és szakemberhiány kockázatát. A jelentés emlékeztetett arra, hogy a 2021 óta tapasztalható áremelkedések, amelyeket az orosz–ukrán háború még inkább felgyorsított, nyomást gyakorolnak az uniós gazdaságra és a háztartásokra.
A reál-GDP növekedése 2022 tavaszán lelassult, a háztartások reáljövedelme pedig a koronavírus-járvány óta először csökkent. Ebben a helyzetben intézkedéseket kell hozni a minimumjövedelem védelmének kiterjesztésére és megfelelőségének javítására
– olvasható a dokumentumban. Az Írországra, Görögországra, Spanyolországra, Ciprusra és Portugáliára vonatkozó kiigazítási programot követő felügyeleti jelentés következtetése szerint mind az öt tagállam továbbra is képes törleszteni adósságát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.