Magas infláció? Nem csak mi szenvedünk tőle
Nem csak Magyarországon mindennapos tapasztalat, hogy a boltokban egyre többet kell fizetni ugyanazon termékekért, mint korábban.
Fotó: Kinga Krzeminska
A világ számos országában mérnek egyre magasabb inflációt, ami 37 országban is meghaladja az évi 15 százalékot. A legrosszabbul Zimbabwe járt, míg az ázsiai országokban átlagban alig 2 százalékos volt a pénzromlás mértéke.
Nálunk a KSH friss statisztikája szerint az októberi éves infláció 21,1 százalékos volt. A várakozások szerint legalább 2023 tavaszáig velünk maradhat a két számjegyű árszínvonal-növekedés.
Az Egyesült Államokban 1982 óta nem tapasztalt drágulás ellen a központi bank szerepét játszó Federal Reserve (Fed) generációk óta nem látott gyorsaságú alapkamat-emeléssel küzd. Ott az elmúlt év azonos időszakához képest történelmi magasságú, 7,7 százalékos volt októberben az árszínvonal emelkedése. Úgy tűnik, hogy a Fed intézkedései lassacskán megteszik hatásukat. Sok országban viszont még mindig kritikus a helyzet.
Zimbabwében 269 százalékos inflációt mértek, igaz, ez ott nem kirívó. Az afrikai országban évtizedek óta küzdenek a pénzromlással, ami a 2000-es évek elején elérte az 500 százalékot, a pár évvel később történt pénzügyi válság idején pedig már mérhetetlen ütemben nőtt.
Libanonban 158 százalékos inflációt mutattak ki az októberig tartó egy évben. Az ország olyan mély gazdasági válságban van, hogy a Világbank szerint képtelenség pótolni a veszteségeket. A költségvetési hiány az ország éves megtermelt GDP-jének háromszorosa, a lakosság háromnegyede pedig a szegénységi küszöb alá került.
A legmagasabb inflációval rendelkező országok listáján alig lemaradva harmadikként Venezuela szerepel a maga 156 százalékos pénzromlásával. Az állam hat éve politikai és gazdasági válságtól szenved. A polgárháború sújtotta Szíriában 139 százalékos az árszínvonal-emelkedés. A vakációzóknak Törökország és Srí Lanka lehet még érdekes, ahol 85,5 illetve 66 százalékos infláció következett be.
Az alacsony pénzromlás elöljáró példáit Ázsiában találhatjuk.
Fotó: Getty Images
Ez nagyban az eltérő kulturális szokásoknak tudható be. Például ott inkább rizst esznek, míg a fogyasztók a világ többi részein a gabonákat részesítik előnyben. A gabona ára viszont hatalmasat emelkedett az elmúlt hónapokban, amit többek között az orosz–ukrán háború okozott. Mindkét ország fontos gabonatermelő, de a konfliktus miatt az exportjuk veszélybe került. Az ázsiai országok kisebb mértékű árdrágulásának okai közt van az is, hogy az ottani kormányok még mindig erősebben korlátozzák a mindennapokat a Covid miatt, így a kereslet sem tudott visszatérni a lezárások előtti időszakban tapasztalthoz. A zéró-Covid-politika éllovasának számító szárazföldi Kínában 2,1 százalékot, Tajvanon 2,72 százalékot, míg Makaóban csupán 1 százalékot növekedtek az árak.
Svájcban 3, Franciaországban 6,2, Spanyolországban 7,3, Németországban 10,4, az Egyesült Királyságban 11,1 – Oroszországban pedig 12,6 százalékkal növekedtek az árak, hogy néhány példát említsünk Európából – szedte össze a Forbes.
Korábban írtunk arról, hogy milyen pénzügyi környezet várhat a befektetőkre megtakarításaik értékének megőrzéséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.