Az Egyesült Királyság tényleg visszalép az Európai Unióba?

A Saxo idén is közzétette 10 meghökkentő jóslatát, melynek első felében szó esett a Macron lemondása utáni Franciaországról és az új Manhattan-projektről is. A lista második fele sem sikerült kevésbé izgalmasra!

6. Az Egyesült Királyság visszalép az Európai Unióba

2023-ban a Rishi Sunak kormány soha nem látott népszerűtlenségre tesz szert, elveszti a nép és a Parlament támogatását is. Brutális recesszió és felívelő munkanélküliség jellemzi a brit mindennapokat, tömegtüntetések lepik el az utcákat. Ezek hatására Sunak kénytelen belátni, hogy nem tudja kivezetni az országot a bajból és lemond.

A Munkáspárt kapva kap az alkalmon, megszervez egy UnBrexit népszavazást, hatalmas népszerűségre téve ezzel szert. A referendum az EU-hoz való újra csatlakozással zárul, és elhozza magával Keir Starmer Munkáspárti képviselő miniszerelnökké válását a kénytelen-kelletlen kiírt időközi választásokon.  

7. Világszerte jelennek meg ársapkák ársapkák hátán

Az infláció megállítására világszerte ársapkákat vezetnek be a kormányok szinte mindenre, ami alapjában véve rengeti meg a termékek minőségének javítására és hatékonyságuk növelésére irányuló fejlesztéseket, melyek az elmúlt többezer év szinte minden technológiai előrelépését elérték Diokletiánus római uralkodó korától Nixon elnökön át napjainkig.  

Az ársapkák következtében tönkremennek többek közt az energiaszolgáltatók, melyeket csődjük után államosítani kényszerülnek a kormányok, az egekbe lőve a már így is történelmi mértékű inflációt. Az átgondolatlan kormányzati döntések valós következményei ismét a döntések melléktermékei lesznek. 2023-ban újra megtanulja a világ ezt a beugró szintű közgazdaságtani leckét.

8. Az OPEC+ országok Kínával és Indiával egyetemben kilépnek az IMF-ből és saját valutaalapot hoznak létre

Az Egyesült Államokkal szövetségben nem lévő országok Kína vezetésével elhatározzák, hogy megszabadulnak a dolláron keresztül kifejtett amerikai befolyástól és kilépnek a Nemzetközi Valutaalapból. Alapítanak egy saját pénzügyi alapot ICU néven és a Keynes-i közgazdaságtan alapjaihoz térnek vissza, egy KEY-nevű tartalék eszköz létrehozása mellett.

A tagállamok számára exkluzívan elérhető eszközhöz rögzítik a tagok árfolyamrendszereit, amit időnként felülvizsgálnak teljesítmény-alapon. A KEY-indexet egy fogyasztói kosár alapján alakítják ki, amiben felülreprezentálják az olajjal kapcsolatos cikkeket. Szaúd-Arábia és Hong Kong pedig megszünteti a dollárhoz való rögzítettségét.

9. Japán 200-as szinten rögzíti a yen-dollár árfolyamot

A Japán kormány és központi bank kamatemelésre való hajlandóságának teljes hiánya miatt hatalmas pénzügyi slamasztikába kerül 2023-ra. A yen elszáll, 180 föle is felfut a dollárral szembeni jegyzése, ám ekkor a japánok egy meglepő de elkerülhetetlen döntésre szánják el magukat: átmenetileg rögzítik a yen árfolyamát a dolláréhoz, ezzel enyhítve a pénzügyi rendszerükre helyeződő nyomást.  

A stratégia működik, a fellélegző japán gazdaság talpra áll. A központi bank kamatot emel, hazacsábítva ezzel több ezer milliárd yent, amit eddig külföldön pihentettek, lendületet adva a japán exportnak és stabilizálva a teljes japán pénzügyi rendszert.  

10. Az adóparadicsomok betiltásával szinte megszűnnek a magántőkealapok

A háborús gazdasági helyzet elhúzódásával a kormányzatoknak egyre égetőbb szükségük van minden elérhető adóforintra, amire csak szert tudnak tenni. Ez inspirálja őket az adóparadicsomok elleni könyörtelen fellépésre: az OECD országokban ezek után csak OECD országokból, vagy OECD-jogharmonizációt vállaló országokból érkező tőkével lehet céges felvásárlásokat végrehajtani.  

Ez a lépés gyakorlatilag megfelezi a magántőkealapok által kezelt pénzek összegét, hatalmas csapást mérve az adóparadicsomokra, a kormányzatok számára pedig hozzávetőleg évi 500-600 milliárd dolláros extra adóbevételt hoz.