Kína felpörgetné a hazai csipgyártást

Peking ezermilliárd jüannal (143 milliárd dollár) támogatja a kínai csipipart; a kutatás-fejlesztést és a gyártókapacitások bővítését szeretné segíteni. Peking célja egyértelmű: a technológiai függetlenség elérése az amerikai szankciók ellenére. A kedvezményezettek között állami és magánkézben lévő vállalatok is lesznek.

A csomag elsősorban támogatások és adójóváírások formájában valósulna meg, amivel a távol-keleti óriás fokozná kínai csipgyártók támogatását az összeszerelés és a csomagolás területén. Az is fontos szempont, hogy segítsék a kutatás-fejlesztéshez szükséges hazai létesítmények építését, valamint a meglévők korszerűsítését – írja a Reuters névtelenségüket kérő forrásokra hivatkozva. 

A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebbnek számít, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy annál bonyolultabb és drágább legyártani. Washinton és Peking között 2018-ban indult meg a kereskedelmi háború, a világ két legnagyobb gazdasága között pedig egyre nő a geopolitikai feszültség.

Washington eltökélt célja, hogy a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön hozza létre, miközben próbálja Peking fejlődését lelassítani. Legutóbb az Egyesült Államok korlátozta a legmodernebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható – a 3–14 nanométer közötti – félvezetők kínai exportját, és a cégek csak engedéllyel szállíthatnak félvezetők gyártásához szükséges amerikai berendezéseket kínai ügyfeleknek, illetve az ott lévő üzemeikbe.

Ez nem az első amerikai próbálkozás, az ázsiai ország vállalatai csaknem négy éve nem férnek hozzá a holland ASML extrém ultraibolya litográfiai rendszereihez, amelyek a legfejlettebb csipek előállításához szükségesek. A szankciók ellenére a kanadai székhelyű kutatócég, a TechInsights jelentése szerint a kínai SMIC technológiai áttörést ért el, és az ASML berendezései nélkül is képes 7 nanométeres félvezetőket készíteni.

és ígéretet tett arra, hogy az ország tetemes beruházásokat fordít az ágazatba, hogy így növelje önállóságát. A kínai vezető Tajvan mellett a kommunista párt 20. kongresszusán is sokat beszélt erről, és kijelentette, hogy támogatni fogja a tudományos és a technológiai kutatást. Az amerikai korlátozások miatt Peking kénytelen gyorsítani.