A brutális élelmiszer-infláció ellenére sem kérnek a csirkelábőrületből az egyiptomiak

A gazdasági válság és a fogyasztói árak erőteljes emelkedése számos országban okozott problémákat. Különösen igaz ez azokra az államokra, ahol két számjegyű infláció van. Erre jó példa Egyiptom, ahol decemberben éves bázison 21,3 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. Ráadásul az élelmiszerek drágulása az 50 százalékot is megközelítette az elmúlt hónapokban.

Ebbe a csoportba tartozik a piramisok országában a baromfihús is, amely 50 százalékot meghaladó mértékben drágult bő egy év alatt. A kormány és a sajtó emiatt arra kezdte ösztönözni a lakosságot, hogy változtassanak étkezési szokásaikon, hogy minél többet tudjanak spórolni.

A legutóbbi felhívás már odáig jutott, hogy a csirkelábak fogyasztására bátorítják a lakosokat, amely nem aratott osztatlan sikert az egyiptomiak körében – számolt be róla a Middle East Monitor.

A rendkívüli áremelkedést az okozta, hogy a dollárhiány okozta válság következtében az egyiptomi kikötőkben felhalmozódtak bizonyos áruk, például állatoknak, és így a baromfiknak szánt takarmányok is. Ezeknek a drágulása pedig továbbgyűrűzött az ellátási láncokon.

Az ellentmondásos csirkelábkampány akkor kezdődött, amikor az egyiptomi Egészségügyi és Népesedési Minisztérium Nemzeti Táplálkozási Intézete felhívta a figyelmet a csirkeláb fogyasztásának előnyeire. A csirkeláb jóval olcsóbban beszerezhető, mint a fehér és a vörös húsok, ugyanakkor fehérjében gazdag étel.

Egyen mindenki csirkelábat

Egy csirkeláb 106 kalóriát tartalmaz. Ezzel összehasonlítva egy bőr nélküli csirkecomb 176 kalóriát. Az állami intézmény erre a gondolatmenetre felfűzve folytatta a csirkeláb fogyasztásának népszerűsítését. Elmondták, hogy a kollagénben gazdag testrész a fehérje mellett vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a bőrszövetek helyreállításához és az izmok növekedéshez is.

A kampány azonban egyáltalán nem aratott sikert. Az egyiptomiaknak szóló felhívás, hogy egyenek sok csirkelábat, széles körű elégedetlenséget váltott ki az emberekből, sokan a közösségi médiában is hangot adtak nemtetszésüknek. Az emberek a kormányt okolják a magas élelmiszerárakért és a lakosság vásárlóerejének csökkenéséért egyaránt – adta hírül a CNN.

Az egyiptomiak csalódottsága nem véletlen. A csirkelábakat a legolcsóbb húsárunak tartják az országban, bár ennek ára is megduplázódott, jelenleg egy kilója 20 egyiptomi fontba (245 forint) kerül. 

A többség inkább hulladékként tekint a szárnyasok alsó végtagjaira. A közösségi oldalakon többen azzal viccelődtek, hogy a marhapata lesz a következő ajánlott ételük.

A helyi hatóságok szerint Egyiptom lakosságának mintegy 30 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. A Világbank 2019-es becslése szerint ugyanakkor az ország lakosságának csaknem 60 százaléka szegény vagy kiszolgáltatott.

Hogyan jutott idáig az ország?

Egyiptom a mögöttünk hagyott évtizedben több pénzügyi krízisen ment keresztül, emiatt arra kényszerült, hogy mentőcsomagokat kérjen olyan hitelezőktől, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Öböl-menti arab szövetségesek. A hitelfeltételek miatt azonban adósságspirálba került.

A gazdaság csődjéhez hozzájáruló tényezők közé tartozik a hadsereg túlsúlyos szerepe, illetve az, hogy hatalmas összegeket fordítanak olyan megaprojektekre, mint Afrika legmagasabb tornya vagy épp egy új főváros építése a sivatagban, amely a hatóságok szerint a Pentagonnál is nagyobb védelmi minisztériumnak ad majd otthont.

Ráadásul Egyiptom gazdasága jelentős csapást szenvedett az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatti lezárások, majd az orosz–ukrán háború következtében, az ország csökkenő devizatartalékai és az emelkedő üzemanyagárak pedig felhajtották az inflációt.

Csak tetézte a baj, hogy a pandémia miatt a befektetők 2020-ban 20 milliárd dollárt vontak ki Egyiptomból, az ukrajnai háború miatt kialakult gazdasági válságban pedig szintén egy hasonló méretű kivonulás történt.