A földre zuhantak tavaly az űrszektor befektetői
Az űrből a Földre zuhant tavaly a magántőke részvétele az űrbizniszben, az új befektetések összege 58 százalékkal zuhant a rekordszintet hozó 2021-hez képest – áll az űrstartupok finanszírozásával foglalkozó Space Capital elemzésében.
„A tavalyi volt a legnehezebb év befektetési szempontból a 15 évvel ezelőtti nagy recesszió óta” – mondta a Financial Timesnak Chad Anderson, az alap ügyvezető partnere. A befektetési szakember szerint rövid távon nem is várható, hogy ismét szökési sebességgel rohannának a befektetők az ágazat felé.
„Várakozásaink szerint a makrogazdasági környezet a belátható jövőben nem kedvez ezeknek a tőkeintenzív vállalkozásoknak”
– mondta.
A Space Capital statisztikái szerint 2013 óta 272,3 milliárd dollár magántőke áramlott az ágazatba, a 2021-es év pedig rekordot, 47,4 milliárdot hozott. Tavaly azonban mindössze 420 tranzakció keretében 20,1 milliárdra apadtak a források, ami 2015 óta a legalacsonyabb összeg. Üdítő kivétel volt a SpaceX, amelynek összejött egy 2 milliárdos tőkebevonás, Elon Musk cége nyilvános részvénykibocsátást is tervez.
Kutatás helyett kármentés
Az intézményi befektetők sokkal inkább a kármentéssel voltak elfoglalva, hiszen az orosz–ukrán háború, az infláció elszabadulása, majd a jegybanki kamatemelési ciklusok durvulása nyomán a makrogazdasági fundamentumok teljes irányváltását voltak kénytelenek valahogy megemészteni, se tőkéjük, se energiájuk nem volt a növekedési szektorokkal foglalkozni.
Sokak kedvét az vette el az űripartól, hogy a növekedési részvények piacán hatalmas zuhanások zajlottak le. Egy növekedési cég árfolyamát leginkább a jövőbeni árbevétel, a növekedési potenciál határozza meg. A jelenlegi árfolyam meghatározásának az alapja a következő évekre várt árbevétel, ebből számolnak jelenértéket, többnyire valamilyen államkötvény hozamalakulása segítségével. Tavaly azonban az infláció és a kamatemelések miatt drasztikusan megemelkedtek az állampapírhozamok, így a hányados nevezőjének megugrása miatt a részvények jelenértéke a mélybe zuhant. Így a pandémia sztárpapírjai a tőkepiac páriáivá változtak.
A 2019 és 2021 között tőzsdére került űrrészvények árfolyama tökéletesen szemlélteti ezt a folyamatot, szabadesésbe kezdett a Virgin Galactic, az Astra Space és a Spire is.
A nagy felhajtás, a túlságosan optimista előrejelzések megszédítették a befektetőket, és a szektort elkezdték a kockázatos eszközök közé sorolni, mint például a kriptopiacok vagy a metaverzum.
Holott ha levesszük a lila ködöt, az űripar meglehetősen stabil ágazat, a műholdakon keresztül létfontosságú adatokat szolgáltat, nagyon szoros a kapcsolata az iparral, a feldolgozóiparral, valamint a kormányzati beruházásokkal.
Igaz, az utóbbi évek jellemző tendenciája az volt, hogy a magántőke egyre nagyobb szerepet kapott az ágazatban, és a befektetők, valamint a konjunktúralovagok igazi szabadversenyen kapitalista attitűddel csaklizták el a nagy állami megrendeléseket, és telepedtek rá a korábban az adófizetők pénzéből finanszírozott fejlesztésekre. Ugyanakkor Anderson felhívta a figyelmet arra, hogy megfigyelhető egy ezzel ellentétes tendencia is – az orosz–ukrán háború következtében a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt adnak az űrhadviselésnek, a katonai célú űripari fejlesztéseknek.
Az amerikai honvédelemi tárca idei évben ilyen célokra szánt kiadási előirányzata 26 milliárd dollár, meghaladja a NASA-nak juttatandó 25 milliárdot.
A fegyverkezési versenybe, az űr katonai célú felhasználásába az utóbbi években a kínaiak is nagy erőkkel szálltak be. Az űrinfrastruktúrára fordított globális fejlesztési kiadásokból Kína 8 százalékkal részesedik, tavaly 6,3 milliárd dollárnak megfelelő összeget költöttek ilyen célra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.