Akkorát lassult a török drágulás, mint az egész magyar infláció

Akinek kétségei vannak, hogy az év végére egy számjegyűre csökkenhet a magyar infláció, annak érdemes rátekintenie a kedden közzétett török inflációs adatokra, amelyek – igaz, hogy a miénknél jóval magasabb drágulási ráták mellett – illusztrálják, hogy a bázishatás mekkora változást képes okozni. Ilyenkor a jelenben tulajdonképp nem történik semmi, csak épp a 12 hónappal korábbi összehasonlító adat mozdult el valamelyik irányba, és ez okozza az inflációs ráta drasztikus változását.

A törököknél – ahol a jegybank már 2021 ősze óta nyesegeti a kamatait, fittyet hányva a magas inflációnak, amelyet még a líraárfolyam zuhanása is súlyosbított – 2021 végére hirtelen nagyon magasra hágott az infláció, és a most közölt, 2022. decemberi adatot az akkori árakhoz hasonlították. 

És a Mont Blanc is kevésbé magas, ha a Tátrához mérjük, mint ha a Gellérthegy-hez: a bázishatás miatt a török éves infláció rátája decemberben hatalmasat esett, a novemberi 84,4 százalékról 64,3 százalékra, kilenc hónapos mélypontra. (A magyar infláció novemberben 22,5 százalék volt.)

Ez még mindig rendkívül magas, de a bázishatás miatt a következő hónapokban további csökkenés várható, hiszen 2022-ben meredeken emelkedett tovább az inflációs ráta. Természetesen csak akkor működik a bázishatás, ha nem érkezik újabb inflációs sokk. Mindenesetre a központi bank tavaly év végén – 9 százalékos rátánál – már felhagyott az irányadó kamata csökkentésével, ami hozzájárult a líra gyengüléséhez és az infláció szárnyalásához.

A törököknél van „hagyománya” a magas inflációnak, a ráta az elmúlt fél évszázadban többször is járt a novemberben megint megkóstolt csúcson vagy fölötte, és a tavalyi elszaladást jórészt saját intézkedéseiknek köszönhetik. 

Ha nem folytatódik ez az inflációgerjesztő politika a júniusban esedékes választások előtt, a bázishatások segíthetnek tovább lassítani az éves drágulást. 

Volt azonban az inflációjuknak egy általuk nem befolyásolható, nemzetközi komponense is: nagyjából ugyanazok a tényezők, amelyek 2021 óta Nyugat-Európában 10, Közép-Európában 20 százalék környékére – évtizedes csúcsokra – pörgették a drágulás éves rátáját. 

Ha újabb nemzetközi sokkok érkeznek, azok felülírhatják a „jótékony” bázishatást – a törököknél is és Európában is, beleértve Magyarországot.

A világgazdaság a pandémia 2020-as megérkezése óta bővelkedik bizonytalanságokban, és így van ez 2023-ban is, amikor folytatódik az orosz–ukrán háború, és az év elején vigyázó szemüket sokan az esetleg cunamivá magasodó kínai Covid-hullámra vetik.