Árral szemben úszik Európa – beüthet a dízelhiány
Az ukrajnai háború miatti szankciók újabb probléma elé állítják Brüsszelt. Az Európai Unió vezetésének ugyanis gondoskodnia kell mintegy 220 millió hordó, azaz 14 ezer olimpiai úszómedence vizével megegyező mennyiségű gázolaj behozataláról, ugyanis a közösség február első napjaiban leállítja az Oroszországból származó gázolajimportot – írja a Bloomberg.
Az üzemanyag létfontosságú a blokk gazdasága számára, autók, teherautók, hajók, építőipari és gyártóberendezések meghajtásához használnak gázolajat. Brüsszel is érzi a kényszert, és a Facts Global Energy vezetője, Eugene Lindell szerint pótolni fogják a kieső mennyiséget.
Lehetséges beszállítók
Kézenfekvő lenne a Közel-Kelettel szorosabbra fűzni a kapcsolatokat több szempontból is: a Földközi-tenger, illetve a Szuezi-csatorna megfelelő szállítási útvonalat biztosít, állítólag már születtek is megállapodások Abu-Dzabi és Németország között. Messzebbre tekintve India és az Egyesült Államok is szóba jöhet, mindkét ország felpörgette a szállítmányait az elmúlt hetekben. Az amerikai finomítók az előrejelzések szerint az idén rekordmennyiségű desztillátumot állítanak elő, ami magában foglalja a dízelolajat is. Ugyanakkor
a legfontosabb beszállító Kína lehet.
A Wood Mackenzie kutatási igazgatója, Mark Williams úgy fogalmaz:
Kína kezében van a kulcs a globális finomítói többletkapacitások megnyitásához.
Williams véleményét erősíti az is, hogy valósággal kilőtt a Kínából érkező dízelszállítás az elmúlt napokban. Fontos, hogy Kína idei üzemanyagexport-kvótája csaknem másfélszeresére nőtt
az előző év hasonló időszakához képest, így nem valószínű, hogy a beszállítás visszaesik a tavalyi alacsony szintre. Williams szerint
az idei év első felében napi 400-600 ezer hordó gázolaj érkezhet Kínából, ez hasonló mennyiség, mint amit az EU és Nagy-Britannia veszít az Oroszországból érkező tengeri szállítások kiesésével.
Van azért kockázat is
A mennyiség és a forrás tehát elvben adott, de rizikót jelent, hogy Kína esetlegesen a környezetvédelmi szempontokat helyezi előtérbe az üzemanyag-exportból származó profittal szemben. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy mi lesz az orosz gázolajjal.
Ha a Kreml nem tudja értékesíteni a szokásos mennyiséget, akkor csökkentheti a kitermelést, így szűkülhet a globális kínálat,
ami felsrófolhatja az árakat.
De ha vevő akad is, a szállítás problémát jelent. Sokan ugyanis nem fogják megsérteni az uniós szankciókat, így a rakomány ára nem haladhatja meg a G7 által megjelölt legfelső szintet. Ezt a mechanizmust és magát az árplafont – a kőolajon hordónként 60 dollár – még nem határozták meg, ugyanakkor ha jóval a piaci ár alatt húzzák meg a vonalat, akkor a globális tankerflotta nagy része nem tudna továbbra is orosz rakományt szállítani.
És a kereslet?
A közelmúlt meleg időjárása Európában csökkenthette a fűtőolaj, egy dízelhez hasonló üzemanyag fogyasztását és a földgáz árát is. Így tehát a finomítók számára elméletileg olcsóbb a dízelolaj előállítása.
„Az adatok azt mutatják, hogy az európai országok gázolajkereslete 5 százalékkal csökkent. A 2008-as válság alatt 10 százalékos volt a visszaesés” – jelentette ki Benedict George, az Argus piaci riportere. Más szakértők is bizakodók: az S&P Global Commodity Insights egyik vezetője, Hedi Grati szerint a kínai export felpörgése, az európai gazdasági lassulás és egy jól eltalált árplafon esetén fenn is maradhat a nyugalom a dízelpiacon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.