Az energiaszegénység kínozza a kontinens legnyugatibb országát
Aligha van olyan ország Nyugat-Európában, ahol ezen a télen annyi ember fagyoskodna az otthonában, mint Portugáliában – mondta el a Der Spiegel online-nak Joao Pedro Gouveia, a lisszaboni Nova School of Science and Technology kutatója és tanára.
A Portugáliát a napfényes oldaláról ismerő közép-európaiak számára furcsán hangzó kijelentés kapcsán Gouveia a német internetes portálnak kifejtette, hogy először is, a magas energiaköltségek nemcsak a hidegben okoznak problémát, hanem a hőségben is, amikor állandóan hűteni kellene.
Ezenkívül megvannak a történelmi okai is, hogy a luzitánok miért vannak energiafronton sokkal rosszabb helyzetben, mint a spanyolok vagy az olaszok.
Portugália az 1970-es évekig szegény és elszigetelt ország volt, és bár azóta gyorsan felzárkózott, ez azzal járt, hogy néhány évtized alatt emberek milliói költöztek a városi központokba.
Az építkezések pedig gyorsak és olcsók voltak, a részletekkel nemigen bíbelődtek. Ráadásul 1990-ig egyáltalán nem léteztek a mediterrán országban hőszigetelési előírások.
Mindennek az lett az eredménye, hogy a lakóépületek 80 százaléka rosszul vagy nagyon rosszul hőszigetelt, ezért jellemzően mindenütt roppant hatékonytalan a fűtés.
Ha olcsón építesz, drágán kell fűtened
– emeli ki a professzor.
A szakértő szerint egyébként akkor áll fent az energiaszegénység, ha például valaki nem tud kellőképpen fűteni vagy világítani az otthonában, vagy nem engedheti meg magának, hogy mindennap főzzön. Döntő tényező az is, hogy egy család meg tudja-e fizetni otthona hőszigetelését.
Portugáliában a hideg lakások miatt az emberek gyorsabban betegszenek meg, csökken az életminőségük, és rosszabbul teljesítenek a munkahelyükön is – sorolja a gondokat Gouveia.
Sokan ahhoz is hozzászoktak, hogy a házukban vagy a lakásukban csupán egyetlen helyiséget tudnak fűteni.
Megdöbbentő, hogy a dél-európai országban az energiaszegénység évente több száz vagy több ezer ember halálát okozza
– emeli ki a professzor.
Az otthoni didergés, valamint az elhanyagolt kályhák és kandallók égéstermék-kibocsátása pedig egyaránt egészségkárosító. A legnagyobb probléma mégis a leginkább az, hogy a többség úgy gondolja: ezek a körülmények normálisak.
Aki télen belép egy házba Portugáliában, azt gyakran fogadják azzal a megjegyzéssel, hogy
Kint melegebb van, mint bent,
ami sajnos gyakran igaz is.
Jóllehet szerencsére nem függünk Oroszországtól az energia tekintetében – folytatja Gouveia –, de az emelkedő árak miatt sokaknak takarékoskodniuk kell télen. A fűtésen pedig általában könnyebb spórolni, mint az élelmiszereken vagy az autókon.
Sok portugálnak egyébként egyszerűen fogalma sincs róla, milyen energiahatékonysági osztályba sorolták a házukat, és hogyan lehetne javítani rajta.
Ha megkérdezik tőlük, hogy mi a legnagyobb problémájuk, azt mondják: drága az áram.
Sok mesterembernek ugyancsak gőze sincs, hogy néz ki ma a modern hőszigetelés. Az eredmény: az emberek szigetelés helyett még feljebb kapcsolják a kályhát. Az éghajlatváltozás és az energiahiány időszakában mindazonáltal ez már nem sokáig folyhat így.
Télen sok családnak el kell döntenie, hogy melyik helyiségeket fűtsék, és ki fagyoskodjon.
Gyakran elektromos kályhát helyeznek el a gyerekszobában, hogy ott legalább valamennyire meleg legyen.
Ezek a készülékek ugyanakkor mindig is falták az áramot, éjszakánként hét-nyolc euró áramköltséget generálnak.
Az emberek azt hiszik, hogy éjszaka olcsóbb az áram. Ez azonban már régóta nincs így. Az energiaszegénység tehát oktatási kérdés is. Végül, de nem utolsósorban, létezik egy város-vidék szakadék is Portugáliában. Sok régióban ma már sokkal kevesebb ember él, mint a múltban.
Ez az egy főre jutó fogyasztást is növeli, mivel a magukra maradt idős embereknek egy egész házat kell egyedül fenntartaniuk.
A lisszaboni kormány a problémák megoldására két programot indított uniós forrásból.
Az első a felújítási munkálatokra vonatkozik. A professzor szerint ez a kezdeményezés a lakosság körében azért nagyon népszerű, mert a pénzt közvetlenül folyósítják, és a költségek nagy részét kiváltja, de sajnos sokan csak a hőszivattyúk beszerelésére vagy ablakcserére használják fel. A napelemek is népszerűek, mert mindenki könnyen megérti, miért előnyösek.
Ez mind nagyon szép, de télen nem sokat ér, ha a szigetelés elmarad
– teszi hozzá.
A második programban az alacsony jövedelműek között energiafelújítási utalványokat osztanak ki.
A terv az volt, hogy öt éven keresztül évente húszezer utalványt osztanak ki, ám már a második évnél tartunk, és még tízezer felújítás sem kezdődött el.
Mindez nagyon kijózanító – fejezte be az interjút keserűen Gouveia.
Olaszország és Portugália szintjén vagyunk egy új gazdasági mutatóbanHarmonikus Növekedési Index néven egy új gazdasági mérőszám lenne a GDP kihívója. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.