Egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az orosz nyersolaj importjára vonatkozó európai szankció. A Kreml ugyanis könnyedén értékesíti a nyersanyagot keletre. Indiába, és Kínába ömlik az orosz Urals, igaz nyomott áron. Nehéz megmondani, hogy ez hosszabb távon mennyire nehezíti meg az orosz költségvetés helyzetét, de szakértők szerint a február 5-én életbe lépő, a feldolgozott olajtermékek, így
a gázolaj behozatalát is tiltó rendelkezés nagyobb gondot jelent majd Oroszországnak az eddigi szankcióknál.
Európa persze szintén megfizeti a lépés árát: gyakorlatilag borítékolni lehet a gázolaj árának emelkedését, de van olyan elemző, aki kisebb hiányról is beszél.
Reális az előrejelzés, amely szerint a feldolgozott termékek behozatalának tilalma betesz az orosz büdzsének, ugyanis a késztermékeket nem tudja eladni Moszkva,
semmi szüksége sincs a hirtelen nagy gazdasági partnerré előrelépő ázsiai országoknak az orosz dízelre, fűtőolajra és egyéb termékekre
– írja a Bloomberg olajszakértője. Julian Lee felidézi, hogy már most sem szállítják európai hajók az orosz olajtermékeket, kivéve, ha azokat a jövőben meghatározandó felső árhatárnál olcsóbban vásárolták meg. Ugyanakkor látni kell, hogy az Oroszországból érkező nyersolaj mennyiségét nem csökkentette az uniós tilalom,
a tengeri szállítások volumene változatlanul napi 3 millió hordó körül mozog.
A korábban Európába érkezett rakományokat Indiába és Kínába terelték, ami viszont idegesítheti az orosz pénzügyminisztérium tisztviselőit, ugyanis a nyugati kikötőkből induló szállítmányokat csak jóval a hordónkénti 60 dolláros felső határnál olcsóbban értékesítették.
Ázsia valósággal ki van éhezve az orosz nyersolajra. India és Kína egyaránt hatalmas mennyiséget importál finomítóihoz. A két ország 2021-ben napi 14,5 millió hordót fogyasztott, és reális azt feltételezni, hogy ez a szám tavaly emelkedett. Ezzel szemben mindössze napi 3 millió hordónyi finomított terméket importáltak. Ezek a számok viszont arra utalnak, hogy
egyszerűen nincs piaca az orosz finomított termékeknek Európán kívül, eltérően a nyersolajtól – hangsúlyozza Julian Lee. Szerinte a helyzetet súlyosbítja, hogy sok ázsiai finomítót már eleve úgy terveztek, hogy a lehető legtöbb gázolajat termelje, így tehát valószínűleg Oroszország nyakán maradnak a dízelkészletei.
Ugyanakkor ha mindenképpen értékesíteni akarja a gázolajat, akkor olyan mértékű árengedményekkel kell „kedvet csinálnia” dízeléhez, ami már megkérdőjelezi az ügylet gazdaságosságát is – érvel a szakértő. Mindazonáltal van még egy, első hallásra furcsa lehetőség is. Ha a gázolajat párszor szinte az egész glóbuszon körbeutaztatják, akkor
elvben az orosz gázolaj, India érintésével, és közvetítésével már eljuthat az európai kikötőkbe is.
Oroszország számára a kitermelés csökkentése az utolsó lehetőség. Ezt bizonyítja az is, hogy inkább értékesítette mélyen az unió által megszabott árplafon alatt az Uralst, ahelyett, hogy vágott volna a felszínre hozott mennyiségen. A hordónkénti 47 dolláros ár egyébként majdnem 40 dollár kedvezményt jelent a Brent árához képest. Julian Lee szerint így a következő kép rajzolódik ki:
Kelet felé roskadásig megrakott hajókon keresztül ömlik az olaj, a pénz viszont, amely a háborút finanszírozza egy hajszálvékony csövön keresztül csöpög a Kreml irányába.
Újabb brüsszeli csavar: kettős ársapkát kaphatnak a finomított orosz olajtermékekAz orosz dízelre 100 dolláros, a fűtőolajra 45 dolláros ársapkát készít elő az Európai Unió. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.