Rekordot döntött tavaly az orosz–kínai külkereskedelem

Kína külkereskedelmi forgalma Oroszországgal rekordot jelentő 1280 milliárd jüanra (70 ezer milliárd forintra) ugrott 2022-ben – jelentette be pénteken Pekingben Liu Tal-lang, a vámhivatal szóvivője. Moszkva azonban így is csak a teljes kínai forgalom három százalékát adja.

A kereskedelmi kapcsolat különösen megerősödött, amióta a nemzetközi közösség szankciókat vezetett be Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt. Az Oroszországba irányuló kínai áruforgalom volumene hat egymást követő hónapban növekedett, Oroszország pedig tavaly megduplázta a vasúton Kínába szállított autógáz (LPG) mennyiségét, mivel a Kreml új piacokat keres a büntetőintézkedések miatt kieső európaiak helyett az energiaforrásai számára.

Orosz olajból Peking éves bázison tíz százalékkal többet importált az év első 11 hónapjában, a mennyiség megközelítette a 80 millió tonnát.

A Reuters pénteki kínai vámadatokon alapuló számításai szerint decemberben Kína Oroszországgal folytatott kereskedelme dollárban kifejezve jelentősen lassult: a kivitel 8,3 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, ami messze elmarad a novemberi 17,9-től. 

 mert a szigorú zéró tolerancia politikájának váratlan visszavonása után koronavírus-járvány söpört végig az országon, ami visszafogta a belső keresletet. A korlátozások feloldása azonban azt is jelenti, hogy az utasforgalom is a lehető leghamarabb újraindul a két ország között, és tovább mélyülhet a stratégiai együttműködés, hangsúlyozta Csang Han-huj, Kína moszkvai nagykövete.
Decemberben a globális kereslet visszaesése miatt nem csupán az orosz viszonylatban, hanem egészében is csökkent a kínai export, ami a világ második legnagyobb gazdaságának idei gazdasági fellendülését fenyegeti. A kivitel a novemberi 8,7 százalék után újabb 9,9-del esett vissza éves szinten; ez volt a legrosszabb 2020 februárja óta. Az import a novemberi 10,6 százalékot követően 7,5-del csökkent, de az export-és importadat is jobb az elemzői várakozásoknál, amelyek 10, illetve 9,8 százalékos visszaesést prognosztizáltak. 

Az import vártnál kisebb mértékű csökkenés megerősíti, hogy a korlátozások feloldása után lassan helyreáll a belföldi kereslet a következő hónapokban. Ez azonban nagyban függ attól, hogyan alakul a koronavírus-helyzet. Egy vezető kínai járványszakértő szerint arra számítanak, hogy a jelenlegi hullám csúcsa két-három hónapig tart, és a nagyvárosokból áthúzódik vidékre, ahol rosszabb az egészségügyi ellátás. A fertőzéshullámot az okozza vidéken, hogy a január 21-én kezdődő holdújévi ünnepségek alkalmával több száz millióan indulnak útnak – és viszik magukkal a vírust is. 

 – idézte a Reuters Cseng Kuangot, a kínai járványügyi hivatal korábbi vezető szakértőjét. A hatóságok igyekeznek javítani a vidéki ellátást vírusellenes gyógyszerekkel, péntektől már hozzáférhető az országban a Merck által forgalmazott Molnupravir is.
A külkereskedelmi adatok arra is figyelmeztetnek, hogy a nyitás utáni kínai gazdasági talpra állás nem lesz olyan gyors, mint sokan remélték. A GDP-adatokat jövő héten hozzák nyilvánosságra, de a Reuters előrejelzése szerint azok azt mutatják majd, hogy a gazdaság csak 2,8 százalékkal bővült 2022-ben, ami a legalacsonyabb szint 1976 óta. A bővülés várhatóan az idén is csak 4,9 százalékos lesz, ami messze elmarad a koronavírus-járvány előtt megszokottól.