Az Európai Unió vasárnaptól tiltja az orosz olajtermékek behozatalát, hogy csökkentse Moszkva bevételeit, amelyeket az ukrajnai háború finanszírozására fordíthat. Több energetikai elemző azonban attól tart, hogy ez a lépés jelentős piaci átalakulást okozhat. Az Eurasia Group figyelmeztetése szerint valószínűleg súlyosabb zavaró hatással lesz, mint a tengeri úton érkező olajimport leállítása.
A helyzetet a CNBC elemzése szerint tovább súlyosbíthatja a feldolgozott olajtermékekre bevezetendő ársapka. Erről jelenleg is folynak az egyeztetések, de az EU és a legfejlettebb ipari államok, a G7 csoport sajtóértesülések szerint száz dollárban szabná meg a prémium-olajtermékek, például a dízel hordónkénti (161 liter) árát és 45 dollárban a fűtő-, illetve ipari kenőolajokét. (Egy dollár 353 forint.)
Elméletileg ez az árplafon is vasárnap lépne életbe az embargóval együtt. Az Európai Bizottság szóvivője a kérdéssel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe, csak annyit mondott, hogy a tagállamok még tárgyalnak.
Ha bevezetik, akkor erre az utolsó pillanatban kerül sor, ami potenciálisan még nagyobb zavart okoz a piacon
– hangsúlyozták az Eurasia Group elemzői.
Némi fennakadásra számít Matthew Sherwood, az Economist Intelligence Unit elemzője is, különösen a tilalmat közvetlenül követő időszakban, mivel az EU piacai továbbra is sorban állnak az alternatív forrásokért. „Arra is számítunk, hogy ez általánosságban felfelé irányuló nyomást gyakorol majd az olajtermékek árára" – nyilatkozta a CNBC-nek.
Szerinte az intézkedés hatására módosul a kereskedelem iránya, Oroszország több feldolgozott olajterméket szállít Kínába, Indiába, a Közel-Keletre és Afrikába, Európa pedig növeli az importját Indiából, Kínából, a Közel-Keletről és az Egyesült Államokból. Ez azonban növeli a szállítási költségeket – tette hozzá.
Energiapiaci elemzők szerint az orosz nyersolajra bevezetett ársapka teljes kudarcot vallott, és ez lehet a sorsa az újabb árplafonnak is.
A maximált árat pénzügyi diplomás bürokraták találták ki. Egyikük sem érti igazán az olajpiacokat
– jelentette ki Paul Sankey, a Sankey Research elnöke és vezető elemzője a héten a CNBC Street Signs Asia című műsorában. „Totális bomba volt, teljesen megbukott” – tette hozzá. Az intézkedés nem zavarta meg igazán az orosz olajszállításokat, Moszkva képes volt magas szinten tartani az exportot.
„Megbízható forrásból hallottam, hogy a szaúdiak faggatóznak, hogyan képesek még mindig vevőt találni az orosz olajra. Ez felveti a kérdést, mi történik, ha a szankciók elérik a feldolgozott termékeket, mivel nem úgy tűnik, hogy működne a dolog” – vélekedett.
Az exportált orosz olaj mennyisége jelentős maradt, az uráli típus ára azonban esett az ukrajnai háború kitörése óta. A moszkvai pénzügyminisztérium adatai szerint januárban az átlagár mindössze 49,48 dollár volt hordónként, ami messze van a hatvan dollárban megszabott árplafontól, és a Reuters szerint 42 százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél.
Az olajársapkából India és Kína húzza a legtöbb hasznot, hiszen mindkét ország jelentősen növelte az importját, de Sankey szerint az olajbarátságok zsírosak, és sokféle módon lehet az orosz olajat a világban mozgatni az elméleti árkorlátok megkerülésével. Malajziát hozta fel példaként, amely napi 1,5 millió hordó kőolajat exportál Kínába, miközben a termelése csupán 400 ezer hordó. „Nem hiszem, hogy saját olajat szállítanak” – mondta sokat sejtetően.
Két hónappal a tengeri szállítású olaj uniós embargójának bevezetése után Stephen Brennock, a londoni PVM Oli Associates vezető elemzője szerint is kijelenthető, hogy a hatás nem volt olyan megsemmisítő, mint amilyenre számítottak. Emlékeztetett, hogy a Reuters jelentése szerint decemberhez képest januárban duplájára ugrott a balti-tengeri orosz kikötőkben hajóra rakott olaj mennyisége. „Nem rossz a világ leginkább szankcionált országától” – jegyezte meg.
Ugyanez azonban nem mondható majd el a feldolgozott termékekről, Kína és India ugyanis inkább vásárolja az olcsó olajat és dolgozza fel otthon, utána pedig – legalábbis az utóbbi – eladja Európába. Az orosz olajtermékek exportjának uniós tilalmával kapcsolatban a szállítás és az árképzés kérdése a legfontosabb.
Az Eurasia Group elemzői úgy vélik, hogy a terméktilalomnak még nagyobb hatása lehet a piacokra, mint a nyersolajembargónak. A tankereket ugyanis mélytisztítani kell, mielőtt áttérnek az egyik termék szállításáról a másikéra, ráadásul több hajóra van szükség, mivel a feldolgozott termékeket szállító tankerek kisebbek az olajszállítóknál.
A kínálat csökkenése várhatóan magasan tartja a benzin és a dízel árát, az ázsiai vevők ugyanis világpiaci áron kínálják majd az olcsón beszerzett orosz olajból feldolgozott termékeket. Az amerikai és a közel-keleti dízel pótolhatja a kieső orosz üzemanyag egy részét, de valószínű, hogy hiány lesz – figyelmeztetett Ole Hansen, a Saxo Bank vezető árupiaci stratégája.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.