Brüsszel szerint elkerüli idén a recessziót a magyar és az európai gazdaság
Jobban alakultak a vártnál az ősz óta az Európai Unió gazdaságában a dolgok, hétfőn közzétett téli gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság valamelyest emelte becslését az idei gazdasági növekedésre, és csökkentette az inflációra vonatkozóan.
Az unió gazdasága a friss előrejelzés szerint 0,8, az euróövezeté 0,9 százalékkal növekedhet az idén, és a korábban az év elejére várt technikai recessziót hajszál híján elkerülhetik, bár a harmadik negyedévre elfogyott a korábbi szép javulás lendülete. Az őszi előrejelzésben még 0,5, illetve 0,6 százalék szerepelt. Az emelés nem jelenti, hogy hosszabb távra is optimistábbá váltak volna a szakértők: 2024-re 1,5-1,5 százalék az előrejelzés.
Az átlagos éves infláció csökkenhet, de még mindig magas marad idén: az unió esetében a tavalyi 9,2-ről 6,4 százalékra, az euróövezetben 8,4-ről 5,6 százalékra mérséklődhet.
Az év egészére az unióban csak Svédország számára jósoltak recessziót a szakemberek.
A pozitív fejlemények közt említi a jelentés, hogy az irányadó európai földgázár a fogyasztás éles csökkenésétől és a források diverzifikációjától segítve a háború előtti szintjére esett. A háztartások ellenállónak bizonyultak az energiasokkra és a rekord inflációs szintekre, a harmadik negyedévi tavalyi lassulás kisebbnek bizonyult a vártnál, és a negyedik negyedévben az ősszel várt 0,5 százalékos visszaesés helyett az európai gazdaságnak sikerült stagnálással megúsznia, miközben a munkaerőpiac is erőteljes maradt.
Három hónapnyi esés az inflációban megerősíti, hogy a csúcs mögöttünk van. Eközben a gazdasági hangulat is javul, amiből az olvasható ki, hogy az év első negyedében is elmarad a gazdasági visszaesés, így pedig már borítékolható, hogy nem lesz Európában recesszió.
A változások, bár pozitívak, jelentős javítást a gazdasági kilátásokban nem indokolnak. A felfelé és lefelé mutató kockázatok a növekedésben nagyjából kiegyensúlyozottak. A belföldi kereslet erősebb is lehet a vártnál, ha a földgáz nagykereskedelmi árának a csökkenése nagobb hatással gyűrűzik át a fogyasztói árakba,
csakhogy a geopolitikai kockáztatok miatt az sem kizárt, hogy az áresés megfordul.
A külső kereslet is erősebbnek bizonyulhat a most előrejelzettnél, ha Kína újranyitása megnöveli – ez azonban egyúttal nagyobb inflációs nyomást is okozna.
Az infláció csökkentése nem lesz biztosan sima menet
Az inflációs kockázatok jórészt továbbra is az energiapiacokhoz kötődnek a jelentés szerint. Jövőre előfordulhat, hogy a vártnál beágyazottabbnak bizonyul az árnyomás, ha a béremelések rátája huzamosabb ideig az átlagos felett rögzül.
Az uniós gazdaság továbbra is kihívásokkal néz szembe.
A változékony energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció például januárban is növekedett, az energiaárak továbbra is magasak, miközben a maginfláció elemeinek több mint 90 százaléka is nagyot drágult. Ezért folytatódhat a monetáris szigorítás, ami visszafogja a beruházásokat.
A fogyasztás a közeljövőben gyenge maradhat, hiszen az infláció meghaladja a bérek emelkedését.
Ami a külső keresletet illeti, egyelőre az is kevés segítséget nyújt az európai gazdaságnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.